Omis történelme

Cuccok:

Omis városát illír törzsek alapították. Már Kr.e. 1000-ben említik írásos emlékek. Kr.e. 400-ben görög telepesek érkeztek a partokra és kolóniát alapítottak. Az első században egy újabb náció jelent meg Omis partjainál, az olaszok és római helyőrséget emeltek a partra. A római időkben Oneum névre hallgatott Omis. A római korból számos dombormű, sírfelirat, lámpa, érme került elő, melyek ma a Városi Múzeumban láthatók.

A XII. században kalózok hajóztak le a Certinán és elfoglalták Omist. Ugyan a helybéliek többször is összefogtak, hogy elkergessék Omis-ból a kalózokat, de ez sosem járt sikerrel, sőt inkább megtorlás várt a felkelőkre. Az omisi kalózok nehogy meggyengültek volna a helyi parasztok felkeléseitől, hanem pont ellenkezőleg, annyira megerősödtek, hogy innen tartották ellenőrzésük alatt a Braci tengeri csatornát. A kalózok ellenőrzése kiterjedt még a Hvar- és a Solta szigetekre is.

1444-ben megjelent a Velencei Köztársaság Omis partjainál és elfoglalták Omist. A velencei uralom mintegy háromszáz éven keresztül, egészen 1797-ig tartott. A velencei uralom alatt katonai létesítményeket építettek, megerősítették a város védelmét és fontos tengeri kikötővé tették Omist. Ebben az időben élte Omis a fénykorát. Még ma is számos velencei stílusú ablakpárkány és díszítő elem fedezhető fel a palotákon. A XIX. században a lakosság gyors szaporodása miatt lebontották a városfalakat és kiterjeszkedett a város a környező partszakaszokra. Az eredeti városfal maradványai felfedezhetők még néhány helyen az óvárosban.

A Velencei Köztársaság bukása után - a szokásos "sorminta" következett - vagyis osztrák, francia, osztrák, olasz, német uralom jött Omis városának életében. A II. világháború után Horvátország többi városával együtt Omis is Jugoszlávia része lett. 1991-ben került végleg Horvátországhoz.

Vissza az Omis főoldalra