A Diokleciánusz (Diocletianus) palota felfedezése
A Diocletianus palota Split és egyben az egész régió egyik legfontosabb látnivalója, különlegessége. Bárhol is nyaraljunk a Split régióban, Split városa szinte biztosan útba esik. Érdemes egy napot rászánni Splitre és bejárni a Diocletianus palota 3000 éves romait, sikátorait. A mi véleményünk az, hogy a Diocletianus palota Horvátország egyik legérdekesebb és legélvezhetőbb műemléke. Olyan mesebeli, olyan misztikus érzés a több ezer éves sikátorokban haladni. Mindig van egy újabb és újabb sikátor, egy belső udvar, egy érdekes erkély, ablak kertet, de olyan, amit még előtte sose láttál. Most részletesen bemutatjuk a Diocletianus palota látnivalóit és azok történetét. Töltsd le a splitti látnivalós térképünket és tegyél egy kitérőt nyáron a Diocletianus palotánál!
Diokleciánusz császár Splittől néhány kilométerre, Salonában született egy görög rabszolga gyerekeként. Élete utolsó éveiben visszavonult és egy hatalmas palotát építtetett magának a tengerparton. A Diokleciánusz / Diocletianus palotát horvátul: Dioklecijanova palača 293-ban kezdték el építeni és 305-ben fejezték be. A legszerényebb számítások szerint is több, mint 1700 éves. A palota 200 méter hosszú és 170 méter széles. A falak magassága 15-20 méter. Alapterülete 38.000 m2. Fénykorában 8-10 ezer ember lakott itt.
A palota akkor és ma is inkább katonai erődítménynek nézett ki, mint egy pihenő palotának. A négyzet alapú építménynek négy bejárata volt és két egymásra merőleges széles utcája. A kereszt irányú utca a keleti (ezüst) és a nyugati (vas) kapukat kötötte össze, míg a hosszanti utca az északi (arany) és a déli (tengeri) kapukba futot ki.
A gigantikus méretű építményben egyaránt megtalálhatók voltak a pihenőkertek, piacok, katonai és egyházi épületek, illetve a lakóházak, paloták.
A palota felfedezése
A Diokleciánusz palota számos látnivalót és érdekes helyet kínál, akár először érkezünk ide, vagy csak visszatérünk nosztalgiázni. Az oldalt látható térképen a fontosabb látványosságokat jelöltük be.
A túránkat a piac felől érdemes elindítani. Itt megannyi árus, kipakolás, kütyük és szuvenírek hadserege között elérkezünk az Ezüstkapuig.
Az Ezüstkapu eredeti római neve: Porta orientalis, az óútca bejárata. Biztonsági okok miatt a középkorban be volt falazva. A II. Világháborúban súlyosan megsérült, így 1952-ben teljesen fel lett újítva. Az Ezüstkaputól induló Főutcán jutunk el a palota leglátványosabb épülete, a Szent Duje székesegyház és az előtte található Peristilium felé.
A Peristilium egy korinthoszi oszlopokkal és keskeny árkádokkal övezett udvar. Jelenleg a Palota épület-együttesének központja. Eredeti rendeltetése szerint, protokolláris helységként üzemelt. Diokletianus császár itt fogadta vendégeit és itt mutatkozott az alattvalói előtt. Az udvarban egy kávézó található, ahol érdemes egy kicsit elidőznünk legalább egy friss kávé erejéig. Mind e közben gyönyörködhetünk a látványban, hiszen az egész udvar úgy néz ki, mintha egy templom főhajója lenne, tele építve mindenféle lakóépülettel.
A Peristilium előtt magaslik a Szent Duje székesegyház. Ez eredetileg Diokleciánusz császár mauzóleumának épült, de a VII. században az avar- szláv támadások idején a szarkofág teljesen megsemmisült. A VII. század végén, a kereszténység szellemében átépítették a szentélyt, majd Szent Duje (Split védőszentje) után felszentelték. Itt a Szent Duje székesegyházban van eltemetve IV. Béla királyunk kisebbik lánya Katalin. (A másik lányát minden magyar jól ismeri. Ő volt II. Margit, őt küldte IV. Béla az akkori Nyulak szigetére apácának, mely II. Margit után, Margitsziget lett.)
Érdemes megfigyelni az 1214-ben készített bejárati ajtó szárnyait, melyeken 28 bibliai jelenet látható. A Székesegyház mellett található toronyba is érdemes felmenni, hiszen innen csodálatos látvány fogadja az idelátogatókat.
Töltsd le Split látnivalós térképét, nyomtasd ki és vidd magaddal Horvátországba!
Ha a Peristiliumon tovább haladunk és lemegyünk a kapualjba, akkor egy hatalmas boltíves terembe jutunk. Most itt is képeslapos illetve szuveníres árusokat találunk, majd ha tovább haladunk, kijutunk a Tengeri kapun keresztül a kikötői sétányra. A Tengeri kapu - eredeti római neve: Porta meridionalis - biztonsági okokból lényegesen kisebb, mint a többi. Csak menekülési célzattal építették. Eredetileg a kapuig, illetve az erőd faláig ért a tenger.
Térjünk vissza a Peristiliumba és folytassuk a sétánkat a Főutcán. Rövid sétával elérjük a Jupiter templomot. Ez egy négyzet alakú szentély. A XI. században egy ősi szentély alapjaira építették, majd a XIII. században ismét átépítették. Akkor nyerte el mai alakját. A szentélyt a rómain főistennek, Jupiternek szentelték.
A Jupiter templomon túlhaladva elérjük a Vaskaput. Ennek az eredeti római neve Porta occidentalis volt. A most látható harangtorony a XI. században épült az erőd falára. Ha áthaladunk a Vaskapun, kijutunk a Diokleciánusz palotából és átérünk a velencei városrészbe.
Még egy érdekes műemlék vár a palotában, a palota északi kapuja, az Aranykapu. Ennek az eredeti neve Porta septemtrionalis volt. Ezen a kapun haladt át először Dikleciánusz császár 305-ben. A kapu négyzet alakzatú, métere 9x9 méter. Védelmi célok miatt lett ilyen kicsi ez a kapu. A kapu felett állt Szent Márton, a katonák védőszentjének szobra. A velencei időkben lett a kapu átkeresztelve Aranykapuvá (Porta Aurea).
Vissza a Split főoldalra