Bakar

Bakar Rijeka déli peremén található, egy közel 5 kilométer hosszú öböl mélyén. Sokan osztoznak azon véleményünkön, hogy Bakar egy csodálatos, festői kisváros. Pontosan a város északi peremén van vége az autópályának. Innen, a Bakar-öbölöt megkerülve megyünk Crikvenica, illetve a Krk sziget felé. Ahogy szép lassan körbeautózzuk az öblöt, mindenki a mélyben fekvő kisvárost figyeli a szemeivel, de csak nagyon kevesen vannak, akik valójában vissza is térnek a városkát felfedezni.

A legújabb kutatások alapján Bakar már időszámításunk előtt is lakott volt. A római korban egy kereskedelmi település volt, majd bizánci, horvát és magyar kézre került. A XV. században a Zrinyi család birtoka lett. Ebben az időben egy jelentős kereskedelmi kikötő lett. Rijekával vetekedett a forgalma. Mária Terézia a XVIII. században szabad királyi várossá tette. A fiumei vasútvonal megindításával Bakar elvesztette erejét, minden kereskedelmi tevékenység átkerült végérvényesen Rijekába. A város hanyatlása tovább folytatódott akkor, amikor megépült a domboldalba a rijekai olajfinomító.

Sajnos vérző szívvel kell kimondanunk, de Bakar Horvátország egyik leghányavetettebb városa ma. Az egykori pihenőbirtok, majd virágzó kikötőváros előtt ma az olajfinomító betoncsövei, maradványai vannak. Ha besétálunk a városba, folyamatosan érezni lehet az olajszagot és sajnos a tenger is olajfoltos. Természetesen megértjük a horvátokat: termelni valahol márpedig kell, nem lehet minden üdülőövezet. Sajnos ennek esett áldozatául Bakar. Reméljük egyszer vége lesz az olajkorszaknak eltűnnek a romok és Bakar strandjai ismét tiszták lesznek.

Bakar látnivalói: a XVI. századi Frangepán kastély (ez volt a Frangepán-birtok határa), a török és a római házak (ezeket rögtön felismerjük majd) és a Hotel Jadran épülete, illetve az egykori villák a tengerparton.