Sibenik látnivalók: Szent Jakab katedrális, Városháza, Erőd
Az egész óváros egy délnyugati tájolású domboldalba épült. Az óváros és Sibenik látnivalói is itt helyezkednek el, egymás fölé építve a domboldalon, a Szent Mihály erődig felkúszva. Ha Sibeniket a saját kocsinkkal szeretnénk felkeresni, a város előtti parkolóban érdemes letenni az autónkat. Innen tárul elénk Sibenik óvárosa. A helyi látnivalókat a Szent Jakab katedrálissal érdemes kezdeni.
Fontosabb látnivalók: Szent Jakab katedrális Városháza Szent Mihály erőd Piac
Szent Jakab katedrális
Egy XII. századi templom helyén kezdték el építeni a katedrálist 1402-ben. Az építéshez a közeli Brac szigetről hozták ide a híres horvát mészkövet. (A washingtoni Fehér Házat is ebből a braci mészkőből építették fel.) 1433 és 1441 között híres olasz mesterek kezdték el a székesegyház építését. 1444-ben Juraj Dalmata főépítész úgy gondolta, hogy túl kevés pénzt költöttek eddig, az építkezésre, nem lesz elég popmás a katedrális, így az olasz építészeket hazaküldte és velencei mestereket hívott helyettük.
A velenceiekkel áttervezték az építkezést, hozzáépítették a katedrálishoz a két oldalhajót és megnövelték a szentélyt. A szentély külső borítására 74 emberi arcot faragtak fel. Ezek az emberek mind fontos szerepet töltöttek be akkor a város életében, az építkezésben, vagy éppenséggel sok adományt adtak a katedrális építésére.
1475-ben Juraj Dalmata főépítész meghalt, munkáját Nikola Firentinac toszkán mester vitte tovább. Ő reneszánsz stílusban folytatta az építkezést. Ekkor kerültek be a díszes boltívek, szépen faragott oszlopok, szobrok, domborművek. Az UNESCO 2000-ben a Világörökség részévé nyilvánított a katedrálist.
A dóm oldalán található az oroszlános kapu, ahol rendszerint turisták hada fényképezkedik. Az oroszlánok tartotta oszlopok tetején találjuk a teremtés két jelképét: Ádámot és Évát. A Szent Jakab székesegyház nyáron 8 és 12, valamit 16 és 18 óra között díjmentesen látogatható. A katedrálisban fényképezni nem lehet!
Városháza
A következő érdekes látnivaló rögtön a székesegyház mellett található. Egy reneszánsz stílusú mészkő boltíves, vörös falfestésű épületet veszünk észre. Az épület 1533 és 1546 között épült, a velencei időszak fénykorában. Eredetileg és most is a Városháza működik itt. Az alagsorban egy kávézót találunk, ahol le tudunk hűsölni a nagy forróságban.
Teknősös kút
Sibenik látnivalói közül a Teknősös kút talán a legérdekesebb. Ezt az óváros déli végén találjuk, a park után. Eredeti neve: Perivoj Luje Maruna. Egy hatalmas mészkő szikla van a kút közepén, melyet teljesen benőtt a moha. Egy egész teknős család éli itt nyugodt napjait.
Rendkívül aranyosak és egyben viccesek a teknősök, ahogy a nagy hasukkal megpróbálnak felkapaszkodni a mohákon. Amelyek felérnek, széttárják a kezüket lábukat, felemelik őket és így napoznak.
Sibenik nyaralás, programok itt!
Sibenik Városi Múzeum
A Városi Múzeumot 1925-ben alapították, Horvátország királysága ezer éves évfordulója alkalmából. Az egykori Hercegi Palota a Szent Jakab katedrális mellett, közvetlenül a tengerparton van.
A XIV. századtól a Hercegi Palota szerves része a városi part menti védelmi rendszernek. A épület jelenleg fennmaradó két szárnya, a polgármesteri hivatalnak ad otthont. A Hercegi Palota bástyái a legnagyobb védelmi létesítmény a tengerparton.
Piac
A teknős családot elhagyván haladjunk tovább dél felé és rövid sétával elérjük a sibeniki városi piacot. Itt külön vannak a zöldséges standok, ahol friss terményeket, például barackot, almát, szőlőt, paprikát, paradicsomot lehet venni, de néhány helyen igazi helyi specialitásokat is találunk, úgy mint olívaolaj, fügefüzér vagy házi készítésű ajvár.
A zöldséges standokon túl a kis fehér épületben található a halas szekció. Itt rengeteg szardíniát, sok-sok tintahalat, kagylókat és különlegesebb halakat is láthatunk, például cápát. A városi, hazai gyomrok nincsenek mindig felkészülve a hal szagára illetve a látványra, így mindenki csak saját felelősségre keresse fel a halpiacot.
Az óváros
Térjünk vissza egy kicsit az óvárosba. Tulajdonképpen Sibenik két párhuzamos utcából áll, melyről kacskaringós kis sikátorok nyílnak. Vigyázzunk a városfelfedező sétával, ugyanis a nagy kánikulában ezekben a kis sikátorokban megreked a nagy hőség és sokan rosszul lesznek. Érdemes laza öltözetben és sok vízzel felszerelve útnak indulni.
Ha végigjártuk a sikátorokat, térjünk vissza a Főtérre. Az egyik legérdekesebb sibeniki látnivaló is innen, az egyik kis sikátorból indul. Amennyiben bírjuk erővel, érdemes felmászni a Szent Mihály erődbe.
Az erődhöz felvezető út kicsit kaptatós, főként a nyári forróságban jó erőnlétet kíván meg. Útközben több helyen vannak pihenők, hideg italt kínáló árusok és vendéglők. Ha elfáradnánk, inkább álljunk meg pihenni, minthogy rosszul legyünk valamelyik sitkátorban. Erőléttől függően 10-15-20 perc alatt fel lehet érni az erőd bejáratához.
Szent Mihály erőd
A 70 méter magasra épített erődöt eredetileg a középkorban építették. Ekkor még Szent Anna erõd néven tartották számon. A XVI. században a török támadása miatt újjáépítették az erõdöt és új nevet adtak a védműnek, Szent Mihály erõd néven. Sibenik nevezetességeinek megtekintése után érdemes felsétálnunk ide, mert csodálatos kilátás nyílik a tengerre és Sibenik óvárosára.
Sibenik várfalai
A domb tetején található Szent Mihály erőd volt mindig is Sibenik legerősebb pontja. A várfalakat is innen indították és ide vetették vissza. A XIX. század közepén a várost körülvevő falak egy részét - az északi és a déli oldalon - eltávolították. Ma már csak az északi oldalon lévő Gorica fal maradt meg. A fal egy része átszeli a parkot. A várfal egy kisebbik része Poljana mellett található. A további fal maradványok a Krka Hotel mögött terülnek el melyek a XVII. században a védőbástyaként szolgáltak.
A legjobb állapotban megmaradt rész a kettős városfal, mely a Szent Mihály-erődig vezet fel. A XV. században épült nyugati fal, a török támadások ellen épült. Ez egyben a város kapuja is. Az erődtől egészen a tengerig lejt.
Ha végigjártunk Sibenik látnivalóit minden bizonnyal délutánra fog járni az idő. Ilyenkor természetesen a legnagyobb a kánikula. Érdemes a parton betérni egy árnyékos fagyizóba, majd kiruccanni valamelyik közeli strandra. A legközelebbi és egyben Sibenik városi strandja az óvárostól északnyugatra (felfelé a Krka folyón), helyezkedik el. Érdemes ide is ellátogatni, mert kellemesen lehűlhetünk és csodálatos képeket csinálhatunk az óvárosról.