Opatija történelme

Kezdetek

Opatija az Isztriai-fésziget keleti partján az Ucka helység lábánál fekszik. Opatija eredetileg egy kis halászfalu volt. A XV. században egy kis bencés apátság - Opatija Sveti Jakov - épült a falu határába. A későbbiekben az apátságról kapta a nevét a település (opatija horvátul: apátság). Opatija központi parkja a mai napig Szent Jakab nevét viseli. A mostani Szent Jakab templomot 1506-ban kezdték el építeni és 1937-ben fejezték be. Pontosan az eredeti apátság helyén áll.

Opatija fénykora

A XIX. század elejéig Opatija egy csöndes kis halászfalu volt. 1844-ben egy tehetős rijekai kereskedő, Iginio Scarpa színt vitt a falu életébe és egy csodálatos villát építettet a falu határába. A villát felesége után Villa Angioliná-nak nevezte el ahova nyaralni jártak. Scrapa Úr meghívta nyaralójába ismerőseit, így az ő villája mellett gomba módra elkezdtek szaporodni a további szebbnél-szebb villák. 1884-ben épült közvetlenül a tengerpartra a Kvarner Hotel.

Opatija következő nagy hódolója maga az osztrák császár, Ferenc József lett. Egykori uralkodónk beleszeretett Opatija már akkor arisztokrata arculatába, kellemes, gyógyító klímájába és ide költöztette téli rezidenciáját. Itt telelt az osztrák császári udvar, felsővezetés és a hozzájuk tartozó kiszolgáló személyzet. Maga a császár a Kvarner Hotelben lakott.

Opatija az I. Világháborúban olasz, majd a II. Világháború során német kézre került. A II. Világháború végeztével Jugoszlávia, majd 1992-ben Horvátország része lett.

Opatija nem csak elegáns történelmérõl és építményeirõl híres, hanem arról is, hogy klimatikus gyógyhelyként is szolgál. A reumás, asztmás és szívbetegeknek is nagyon ajánlott e gyönyörű város.

Opatija ma

Opatija mára Horvátország egyik jelképévé vált. Opatija ma is azt jelenti mint 150 évvel ezelőtt, a fényűzést és a luxust. Nyaranta tehetős turisták strandolnak a hotelek előtt, ősszel céges konferenciákat rendeznek a hotelekben és télen sem maradnak kihasználatlanul a pompás építmények.