A Plitvicei tavak télen is csodaszép – fotókkal!
Ha tél és fehér tájak, akkor is Horvátország. Érdemes ilyenkor a hegyekbe venni az irányt, hiszen a Plitvicei tavak télen is festői panorámával vár.
Télen se feledkezzünk meg Horvátországról. A tengerpartra is tervezhetünk egy rövidebb kirándulást. A kissé zord tengeren, sokszor 10-15 fokos kellemes langyos idő van, miközben itthon fagy minden. Az egyik legszebb téli program a Plitvicei tavak téli felfedezése. Szedjük elő a bakancsunk és irány délre.
A téli Plitvice
A Plitvicei tavak télen megnyugszik. Csönd van, alig van turista és az utak kissé le vannak fagyva. Ugyan van amikor kopár, szürkés táj fogad, de a legtöbb esetben a tórendszer hótakaró alatt pihen.
Ha télen keressünk fel a Plitvicei tavakat, mindenképpen ottalvós programmal kalkuláljunk. Hiába tartják karban az utakat, télen csúszós az aszfalt, késő kel fel a nap, és fél 4 körül már érkezik vissza a sötétség. A sötétben való vezetés helyett, inkább fizessük ki a szállásdíjat.
Ami nagyon fontos: ha télen Horvátországba utazunk, hólánc megléte kötelező. Ha nincs, súlyos büntetést kaphatunk.
Bármennyire is meleg a takaró, érdemes korán felkelni és korán elindítani a napunkat, ugyanis a Plitvicei tavak egy kanyonban fekszik és itt még korábban érkezik a sötétség. Úgy tudunk számolni, hogy délután 3-ra a Nagy vízeséshez kell érnünk, mert ilyenkor már árnyékot vetnek magas sziklafalak.
A Plitvicei tavak télen rövidített nyitvatartással üzemel. Hivatalosan, reggel 8 és délután 4 óra között van nyitva, még ünnepnapokon is.
A zárórát nem kell komolyan venni. Nincs ajtó amit ránk zárnak majd. A záróra annyit jelent, hogy nem működik már a jegypénztár, és a park járművei. Magyarán szólva, ha bent rekednénk a kanyonban, nem fognak kutató csapatot utánunk küldeni, a nehézség annyi, hogy szürkületben kell a parkolóhoz felmásznunk.
Mi elég sokat túrázunk télen, ezért azt javaslom bakancs, meleg zokni (netán kamásli), meleg kabát / sapka / kesztyű, meleg tea, szendvics, elemlámpa legyen nálunk. Télen eléggé kiszámíthatatlan a természet, sose lehet tudni, mikor, mire lesz szükségünk.

Mindenképpen foglaljunk szállást a helyszínen. A Hotel Jezero a főbejárat mellett fekszik, félpanziós ellátás is kérhető és wellness részlege is van, jó meleg jakuzzival, szaunával, ami kifejezetten hasznos lesz a hideg időjárásban.
Több szobatípusból tudunk válogatni: van gazdaságos, standard szoba, magasabb kategóriában pedig superior szoba, junior- illetve superior lakosztály (családi szoba). Mivel wellness hotelről van szó, igen széles szolgáltatásokkal rendelkezik a Jezero. Van szauna, masszázs, egy kis medence, konditerem, bowling, teniszezési lehetőség, gyerekeknek pedig játszószoba. A Hotel Jezero a legkényelmesebb választás, ha a Plitvicei tavakat megnéznénk. Árak: 2026-ban napi 19.000 Ft/fő-től tudunk gazdaságos, 22.000 Ft-tól standard, 25.000 Ft-tól superior szobát foglalni, mely a reggelit is tartalmazza. További árak, foglalás itt!
A túracsomag
Egy rövid teendős lista:
- vízálló bakancs
- meleg zokni
- esőkabát
- termoszban meleg tea
- szendvics
- korán indulni
Töltsd le Plitvicei tavak látnivalós térképét, nyomtasd ki és vidd magaddal Horvátországba!
Mit nézzünk meg – tippek
Ha nagyon hiányzik a tengeri levegő a Plitvicei tavak felfedezése után – másnap(osan) – vegyük délre az irányt, hiszen alig egy órányi vezetésre van Senj vára. Itt a tengerparton ehetünk egy tintahalat, majd a tengerparton végigkocsikázhatunk egészen Rijekáig, ahol visszatérünk a Magyarország felé tartó autópályára.
Ennél viszont van egy jobb túratippünk is. Tartsunk visszafelé a régi 1-es főúton amin idefelé jöttünk és Slunjnál parkoljunk le. Itt a főútról már jól látjuk a vízesések falvát.
Slunj érdekessége, hogy a Slunjcica nevű folyó gyakorlatilag keresztül megy az egész településen, bemegy a házak közé, majd a városhatárban látványosan kitör a Korana folyóba. Tudjuk nehéz elhinni, de 22 vízimalmot számlál az 5000 lakosú település.
Művelődjünk egy kicsit!
Slunj, ez a csodálatos, festői szépségű kis település – Szulin néven – egy totál, tradicionális magyar település. Mindig is magyar volt egészen 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Ma a horvátországi fenntartható gazdálkodás mintaképe.
Köszönet Zozónak a fotókért!







