Postojna

Postojna a Pivka folyó völgyének északi végén fekszik, ideális helyen a Ljubljana, Trieszt, Gorizia és Rijeka városokat összekötő gazdasági útvonalon. Ennek köszönhetően Notranjska régió közigazgatási és gazdasági központja lett.

 

A legrégebbi lelet a paleolit korból származik, de felfedeztek neolit, bronz-és vaskorból származó emlékeket is. 1226-ban említik először a várost. 1432-ben lett mezőváros, melyet főként a vasúti hálózat megépítésének köszönhet. 1909-ben városi rangot kapott.

Ma Postojna egy modern, tiszta és barátságos város. Fő látnivaló a Postojna-barlang, valamint a kisebb barlangok, mint például az Otoska, Pivka és Crna. Postojna környéke ideális túrázásra, lovaglásra, kerékpározásra. Hegymászásra is lehetőség nyílik a közeli Nanos, Sv. Lovrenc és Javornik csúcsok segítségével.

Postojna barlang

A Postojna barlang 20 kilométer hosszan kamrák, átjárók és galériák hálózata, ahová tapasztalt vezetőkkel juthatunk el. Több mint 35 millió látogatója volt az elmúlt 188 évben. A legnagyobb, „klasszikus karszt” barlang, és a leglátogatottabb Európában. 1872-ben vasutat fektettek a barlangba, majd 1884-ben elektromos hálózatot kapott. Ma már vasúttal nézhetjük meg a barlangot. A világításnak hála megcsodálhatjuk méretét, ezt a hatalmas földalatti világot. Rengeteg képződményt, különböző formájú és színű cseppköveket láthatunk. Az állandó hőmérséklet 8 és 10 fok között mozog, a tárlatvezetés 1,5 órán át tart 15 különböző nyelven (szlovén, angol, horvát, német, olasz, spanyol, francia, lengyel, magyar, cseh, orosz, héber, japán, koreai és kínai).

Predjama kastély

Csupán 10 kilométerre a Postojna barlangtól található az emberi történelem egyik legszebb csodája: a Predjama kastély. Több mint 700 éve áll büszkén 123 méter magasságban egy barlang bejáratánál. A kastély belseje izgalmas kanyargós lépcsőkből és a szikla formájához igazodó helyiségekből áll, melyeket végigjárva kínzókamrát, használati tárgyakat, fegyvereket láthatunk. A vár alatt barlangrendszer húzódik. A várban láthatjuk még az 1400-as évekből a gyászoló Mária szobrot, a Pieta-t.