Június 25. - A Köztársaság napja

1991-óta miden év június 25-e büszkeséggel tölti el a horvát emberek szívét. Ekkor vált függetlenné Horvátország a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságtól. Lássuk egy kicsit részletesebben mi is történt ekkor, hogyan lett Horvátország szuverén állam.

Előzmények:

1945-ben Josip Broz Tito partizánvezér lesz Jugoszlávia elnöke. Tito konföderációvá egyesíti a hat balkáni államot: Szerbiát, Horvátországot, Szlovéniát, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Koszovót. Ez a hat tagállam alkotta Jugoszláviát.

1967-ben adják ki a Horvát irodalmi nyelv megnevezéséről és elhelyezkedéséről szóló deklarációt. Ezek után számos új lap és folyóirat jelenik meg, melyben mind több szabadságot, egyenlőséget és demokráciát követel magának a horvát nép.

A tagállamok között egyre erősödnek a nacionalista megmozdulások, amelyeket minden esetben megfékeztek. 1972-ben például, több mint 400 embert ítéltek el nép- és államellenes tevékenység miatt.
 

Josip Broz Tito

A délszláv konfliktus kiéleződése:

Az 1980. május 4-én bekövetkezett Tito halálával Jugoszlávia egyre inkább a szétesés fele halad. Az ország jövőjét illetően sem tudtak a tagállamok egyezségre jutni.

1988. februárjában Slobodan Milosevic lesz - a legnagyobb jugoszláv tagköztársaság - Szerbia elnöke, aki hamar egyeduralmat vezet be. A vezető pozíciókba a saját embereit helyezi. Milosevic egy szerb központú "Szerboszlávia" létrehozására törekedett, amely elől teljesen elzárkóztak a szlovénok és a horvátok is.

Slobodan Milosevic

Horvátország függetlenségének kikiáltása:

Az 1990-es horvátországi választáson a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyer Franjo Tuðman vezetésével. A HDZ Jugoszláviát konföderációként, Horvátországot, pedig nemzetállamként képzeli el. 1990. decemberében új alkotmányt fogadtak el, 1991. májusában, pedig népszavazást tartanak az elszakadásról. 1991. június 25-én, a horvát országgyűlés deklarálja a szuverén és független Horvát Köztársaság kikiáltását.

A horvátokkal egy időben Szlovénia is bejelenteti függetlenedését, ezzel a háború elkerülhetetlenné válik. 1992. január 15-ével megindul Horvátország elismerésének hulláma.

A Milosevic vezetésű jugoszláv tagköztársaság nem nézi jó szemmel az elszakadási szándékokat és ezek következtében robban ki a III. balkáni háborúként ismert véres háború-sorozat, amely 1995. augusztusában ér véget.
 

Dubrovnik ostroma