itt nyaralok idén Top hírek

Itt nyaralok idén: Crikvenica

Cikksorozatunkban ismételten egy első számú nyaralási célállomást mutatunk be, Crikvenicát. Közel van Magyarországhoz, szép a város, a strand és az egész régiót fel lehet fedezni innen. Egyszóval: tuti hely! :)

Első sorban, lássuk hogyan tudjuk megközelíteni Crikvenicát. Ahogy minden horvátországi utazásunkkor, szépen felhajtunk az M7-es autópályára, elhaladunk a Balaton mellett, áthajtunk a letenyei határátkelőn majd Zágráb felé tartunk.
Mint mindig, Zágráb végén figyelnünk kell, amikor ráhajtunk a Szlovénia felől érkező A1-es autópályára. Zágráb után elhajtunk Karlovac mellett (felett) majd amikor áthaladtunk a Gorski Kotar hegység alatt, szépen ki lesz táblázva a crikvenicai lehajtó. Innen folyamatosan a Crikvenica táblát követjük és körülbelül húsz percnyi vezetéssel elérkezünk a városhatárig.

Amit Crikvenicáról tudni illik

Crikvenicát, illetve a település történelmét lényegében három tényező határozta meg. Az első, hogy Crikvenica az Itáliából Dalmáciába tartó fontos kereskedelmi útvonalon helyezkedett el. Mivel édesvízi is megtalálható volt (a Dubracine folyó), így a karavánok itt álltak meg pihenni és az édesvíz készletüket feltölteni. A pihenőhelyből hamarosan római helyőrség lett, majd római nemesek költöztek ide és palotákat építettek. A Római Birodalom bukásával a római építmények elvesztették szerepüket, lerombolták őket és visszafejlődött a város.

Crikvenca életében a következő lényeges momentum 1412 volt, amikor a Frangepán család egy pálos kolostort építtetett a faluba. Crikvenica nevét ettől a kolostortól „örökölte” hiszen horvátul a templom crkva, melyből a későbbiekben alakult ki a Crikvenica név. Az immáron új városka e körül a templom körül kezdett el kialakulni. Az említett pálos kolostort ma is megnézhetjük a Dubracine folyó partján, most Hotel Kastelnek hívják.

A harmadik mérföldkő, ha kis mértékben is, de hozzánk is köthető magyarokhoz. A XIX. században járunk, az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Köztudottan Opatija lett az osztrák és a magyar nemesség első számú nyaralóhelye. Amikor Opatija megtelt, felfedezték Rijekát, majd amikor már Rijeka sem volt elég az előkelő vendégegek részére, tovább terjeszkedtek Crikvenicára. 1888-ban épült az első strand és 1891-ben az első szálloda. Crikvenica turizmusa innen indult és a mai napig folyamatosan felfelé ível. Ma a Kvarner-öböl és Horvátország egyik legvonzóbb úticélja.

Nyaralás a Crivkenica Riviérán

A Riviéra bármely városába is készüljünk tökéletes választás lesz. Ahogy említettük Crikvenica nagyon közel található Magyarországhoz, mindössze 500 kilométert kell vezetnünk. Ha éjszaka indulunk el, szép nyugodt vezetés mellett másnap reggelre még kánikula előtt leérünk. Az egész város igényesen kialakított, hosszan elnyúlik a tengerpart mentén és tiszta. Sok helyen láthatunk szépen felújított, monarchia korabeli palotákat.

Crikvenica partvonala lényegében egész végig strandnak van kialakítva. A strandok apró kavicsosak és ingyenesek. Kivételt képez ez alól a városi fizetős strand, ahol belépőjegyet kell váltanunk. Itt a fizetős strandon a kisgyerekes családok részére kialakítottak egy lassan mélyülő, homokos partszakaszt. Ha kényelmesen szeretnénk fürdőzni érdemes erre a strandra mennünk.

A Crikvenicát övező strandzóna mögött több kilométer hosszú kipakolások, éttermek, szuveníres- és ékszerboltok vannak. Mivel egymást érik az éttermek, elég erős verseny alakult ki a vendégek megszerzéséért, melynek következtében Crikvenicán kicsivel olcsóbban ehetünk, mint ami az átlagos horvátországi árakra jellemző. Természetesen ha nem vagyunk elég figyelmesek, könnyen otthagyhatjuk az egyik élelmes étteremben az egész heti költőpénzünket.

Kirándulási lehetőségek

A kipakoló sor végén található a móló, ahol a helyi hajós programokra lehet befizetni. Többféle hajós program van például, Krk sziget megkerülése, vrbniki borozós hajókázás, szintén Krk sziget, de fürdés Silóban egy lassan mélyülő homokos tengerparton. Van még természetesen fish picknik és esti panoráma hajózás is.

Kocsikázzunk egyet! Ha kiveséztük a hajós programokat és végigjártunk a helyi strandokat érdemes elvezetni Selcére és Novi Vinodolskiba. Mindkét falucska a Crikvenica Riviéra része, lényegesen kisebbek, mint Crikvenica és emberléptékűbbek. Egy-egy kirándulás és strandolás elejéig mindkét településre érdemes ellátogatni.

Ha északra indulunk, akkor a Krk sziget városait vegyük célkeresztbe. A Krken a sziget legnagyobb településére, Krk városba mindenképpen látogassunk el. Itt található a Frangepán család főhadszállása. A Krk szigeten Vrbnikre vezessünk még el. A település egy kis dombra épült, igazából úgy néz ki, mint egy olasz falucska. Vrbnik borászatáról híres, így érdemes megkóstolni, igény esetén hazavinni valamelyik helyi borocskát.

Ha van még szabad időnk, akkor még két hely van ahova érdemes elkocsikázni. Az elsőt már láthattunk, amikor lehajtottunk az autópályáról és Crikvenica felé tartottunk idefelé. Ő nem más mint Bakar. Bakar a Frangepán család egyik pihenő birtoka volt. Véleményünk szerint a mai napig a Kvarner-öböl egyik legszebb falucskája. A probléma csupán annyi Bakarral, hogy néhány éve az öböl északi oldalára építtetett olajtárolót a horvát INA cég, mely gyakorlatilag teljesen tönkre tette a falucskát. A tenger vize olajfoltos lett és a levegőben is mindenhol érződik az olajszag. Érdemes azért itt is megállni egy kicsit és körbe nézni, mert maga a város nagyon szép.

A látványosságok sorát a környék királynőjével, Opatijával zárjuk. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Opatijából irányította birodalmát Ferenc József és természetesen őt követték az arisztokraták is. Egész Opatija igazából szépen felújított osztrák ivllákből és palotákból áll.

Mindent egybevéve

Mindent egybevéve, ha bejárjuk a fentebb bemutatott helyeket, a legjobb esetben is teljesen kitöltöttük az egy hetes nyaralásunkat. Ha esetleg nem sikerült mindent megnézni és felfedezni, úgy jövő nyáron is válasszuk Crikvenicát.