Gromac, a habarcs nélküli kőfal

Horvátországban sok helyen találkozhatunk misztikusnak tűnő kőrakásokkal. Ezek a kőrakások nem űrleszálló-pályák alaprajzai és nem is az idegenektől származnak, hanem a rómaiaktól.

Most bemutatjuk, hogy miért jöttek létre és mi célt szolgálnak manapság.


Gromac (ahogy a horvátok hívják), vagyis a habarcs nélküli kőfal a római időkből származik. A rómaiak ezekkel a kőrakásokkal jelölték a területek (domének) határait.

A későbbiekben - amikor már jórészt a horvátok birtokolták a saját földjeiket - új értelmet nyertek ezek a kőfalak. Az eredeti nagy kiterjedésű római földterületeket felosztották a földművelő gazdák között. Ekkor ezeket a kőfalakat is tovább bővítették az új telekhatároknak megfelelően.
 

Telekhatárok a Pag szigeten

Ezeknek kőfalaknak manapság két szerepe van: egyrészt továbbra is a telekhatárokat jelzi, másrészt (és ez ma a legfontosabb) a birkalegeltetést szabályozza. A birkalegeltetés szabályozása pedig úgy történik, hogy a szegény birka, nem tud átmászni a kőfalon így a gazdája földjén próbál meg legelni.

A fő szemléletváltás az elmúlt közel 1500 évben az volt, hogy míg a római időkben a nagykiterjedésű területhatárokat jelölte a Gromaè, addig manapság egészen apró földeket határolnak vele körül, és azt mondják: "A szomszéd birkája a szomszéd földjén legeljen és ne az enyémen!"