Zágráb

Zágráb Horvátország fővárosa. Rendkívül fontos közlekedési csomópont, hiszen ide fut be a Magyarország felől érkező A4-es, a Szlovénia felől érkező A2-es és A3-as, és innen Zágrábtól indul tovább a tengerpartra az A1-es autópálya. Tulajdonképpen, ha a tengerpartra tarunk vagy éppen haza vezetünk, csak itt kell figyelni az autópályán. Zágráb nagyon szép óvárossal és sok-sok magyar történelmi érdekeltséggel rendelkezik. Érdemes pár napot itt eltölteni és visszatérni Zágrábba adventkor is.

Zágráb megközelítése

Javasolt útvonal: Zágráb autóval könnyen elérhető. Magyarország felől az M7-es autópályán a letenyei határátkelő után, ráhajtunk a horvát A4-es autópályára. Zágrábnál véget ér az A4-es autópálya. A zágrábi körgyűrűről a Zagreb istok lehajtónál kell lejönni. Egy széles gyorsforgalmi úton haladunk és mindig a Centar táblát kövessük. Nagyjából egy 10 perces vezetéssel megérkezünk a Zrinjevac parkig. Zágráb Budapest távolsága 340 km. Zágráb vonattal: a MÁV-nak és több privát vonat társaságnak közvetlen járata van Zágrábba. Több opcióból is tudunk választani. Zágráb busszal: A Flixbusnak van közvetlen járata (5400 Ft-tól vannak jegyek).

Programok, címek, vásárlás Zágrábban

• Vonatállomás (GPS)
• Nagy parkoló a vonatállomás mögött (GPS)
• Sikló innen indul (GPS)
• Sikló ára: 0,66 euró / út. Minden nap 6:30 és 22:00 között
• Innen készíthetünk szép képet az óvárosról (GPS)
• Piac (GPS)
• Csokoládémúzeum (GPS)
• Grič alagút bejáratai (GPS, GPS, GPS)
• A Cvjetni Centarban ehetünk korrekt áron (GPS)
• A várban a Takalcica utcában ehetünk korrekt áron (GPS)
• e-autó töltő: vonatállomás mögött, Zrinjevac park mellett, Katedrális mellett
• Autópálya díja: 5,8 euró

Néhány személyes tapasztalat Zágrábról..

Hosszú évek óta a horvát tengerpartra járok és Zágráb mindig is egy kicsit mumus volt számomra. Nagyságrendileg Zágráb azt jelentette, hogy úton vagyok a tengerpart felé – illetve visszafele – Zágráb után, hamarosan elérem a magyar határt.

Zágrábnak teljesen más városelrendezése van, mint Budapestnek (ahol egyébként élek). Itt van pár forgalmas utca majd egy szép park, szép épület és ismételten egy szép park. A másik ami érdekesség, hogy itt nincs busz forgalom, csak villamosok vannak a városban, ezáltal tisztább is a levegője (mint mondjuk Budapestnek). Ami még nagyon tetszik, hogy Zágráb északi része ráépült a dombra és könnyen szervezhetünk innen kirándulásokat is, például felmászhatunk a Medvedgrad várba is. A következőkben Zágráb látnivalóit mutatom be, néhány vásárlási / étkezési tippel!

Parkolás dióhéjban

Zágrábban is mint Budapesten, külön parkolási zónák vannak. Értelemszerűen a belvárosban kell a legtöbbet fizetni. Ezen a térképen jól látható, hogy a különböző zónák meddig tartanak.

Az 1-es zónában, a vörös zónában, vagyis a belvárosban 1,6 euró a parkolási díj és maximum 2 órára válthatunk jegyet. A 2-es zónában, vagyis a sárga zónában 0,7 euró a parkolási díj és maximum 3 órára válthatunk jegyet, míg a 3-as zónában vagyis a zöld zónában 0,3 euró a parkolási díj és itt nincs időkorlát.

Ha Zágrábban parkolási díj miatt megbüntetnek, azt Magyarországon be lehet hajtani.

A ZagrebParking intézi a pakolást. Elvileg van parkolási applikáció, ahol online ki tudod fizetni a parkolásod. A ZgPark app-ot kell keresni (G Play link, App Store link).

Megmondom őszintén, futkos a hideg a hátamon ha parkolásról van szó, annyi büntetést kaptam már. A javaslatom az: olyan helyen foglaljunk szállást, ahol ingyenes parkolást biztosítanak!

Fedezzük fel Zágráb óvárosát!

Zágráb Pannon-síkság, az Alpok és a Dínári-hegység találkozásánál fekszik. Itt egyszerre találkozik a kontinentális fegyelem és a mediterrán lazaság. Horvátország lakosságának közel negyede itt él, vagyis nagyságrendileg egy millió lakosa van. Ami számunkra érdekes hogy,

Zágráb a XI. századtól kezdve a Trianoni békeszerződésig, a Magyar Királysághoz tartozott.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Horvát–Szlavónországnak hívták a horvát részt. Ami még fontos számunkra, hogy a tatárjárás idején IV. Béla először Zágrábba menekült, majd innen tovább a tengerpartra. Mindezért cserébe, szabad királyi város rangot kapott Zágráb, ezért a horvát nyelv volt a hivatalos, nem a magyar.

A Ledeni / Strossmayer / Zrinjevac park

Ha Zágrábot felfedeznénk, nagy valószínűséggel a Zrinjevac parktól indulunk el. Ez a központi nagy park. Déli végén található a vonat pályaudvar (Glavni Kolodvor). Ha vonattal érkezünk, ide fut be a szerelvényünk. Ha kocsival érkezünk, itt a vonatállomás mögött található, a nagy parkoló. Ha leparkoltunk, balra induljunk el. Itt a buszpályaudvarnál van egy aluljáró mellyel az egyes vágányokhoz illetve a pályaudvar elejére érkezünk ki. Ha buszjárattal érkezünk, akkor is a Zrinjevac park lesz a kiindulópont, hiszen a nemzetközi buszvégállomás a vonat állomástól keletre fekszik, vagyis vissza kell sétálnunk a vonat pályaudvar bejáratához, ha bemennénk Zágráb óvárosába.

A Zrinjevac park tulajdonképpen 3 kisebb parkból áll. Egy-egy utca választja el a parkokat egymástól. Az első vagyis a pályaudvarhoz legközelebbi a Ledeni park, azt követi a Josipa Jurja Strossmayer park, majd a legutolsó valójában a Zrinjevac park. Az első parknál Tomislav király köszönti a látogatókat. Ő volt az első horvát király. Ennek a Ledeni parknak az az érdekessége, hogy az adventi időszakban itt van a korcsolyapálya. A tér végét a Művészeti Pavilon zárja. A következő parkocska egy horvát politikusról kapta a nevét. Ez nem egy túl nagy park, pikk-pakk átsétálunk rajta. Itt egyébként egy könyvtár és a Horvát Tudományos Akadémia épülete található, majd ezt követi valójában a Zrinjevac park.

A Zrinjevac park névadója Zrínyi Miklós, akit a horvátok ugyanúgy nemzeti hősnek tartanak, mint mi.

Zrínyi egyébként Zrin településen született, ami Horvátországban van. Legmagasabb tisztsége pedig: horvát bán, vagyis legalább annyira horvát, mint magyar.

A Zrinjevac park egy hosszan elnyúló, magas fás, ligetes park. A zágrábiak sokat járnak ide ki piknikezni. Talán ez a park is télen a legszebb, amikor LED világítással fel van díszítve a nagy szökőkút.

Kiváló ár / érték arányú hotel

Ha Zágrábban pár éjszakára megszállnánk, szerintem hotelben érdemes szállást foglalni (a konyhában töltött időt inkább a városban töltsük). Már többször átnéztem Zágráb hotel kínálatát és az egyik legkedvezőbb árú hotel, a vontállomással szemben fekvő Central Hotel.

Ez egy nagyon korrekt berendezésű, szinte új bútorzattal rendelkező, 3 csillagos hotel. A reggeli az alap foglalás része, Zágráb óvárosában pedig számos étterem, gyorsbüfé található, ahol a további étkezéseink meg tudjuk oldani.

Az „alap” komfort szoba bőségesen elég lesz (itt nincs akkora különbség a komfort és a superior fokozatok között). Tudom, egy kicsit sétálni kell Zágráb óvároshoz, de beljebb, drágább hoteleket találunk. A Central Hotelben napi 21e Ft-tól tudunk szobát foglalni, mely a reggelit is tartalmazza. További árak, foglalás itt!

A Jelacic tér

A Zrinjevac tér nyugati felén egy kis utca indul tovább. Ez vezet a Jelacic térre (nincs más utca egyenesen csak ez). A Jelacic tér Zágráb főtere. Eredetileg a Felsővárosban található Szent Márk tér volt Zágráb főtere, de a XIV. században annyira megnőtt Zágráb lakossága, hogy nem fértek el a Felsővárosban. Új vásárteret kellett kialakítani, ekkor jelölték ki a mostani Jelacic tér helyét. Amikor kijelölték az új vásárteret még Harmincad térnek nevezték, utálván ezzel arra, hogy az eladások után a harmincad rész volt az adó. Az 1848-as szabadságharc után nevezték át Josip Jelacic bán – Horvátország akkori kormányzója – után Jelacic bán térré.

A II. világháború után a szocializmus szellemében Köztársaság tér lett, majd 1990-ben – Jugoszlávia szétszakadásakor – vette vissza a Jelacic bán tér megnevezést. 1866-ban készül el az osztrák Anton Fernkorn alkotásaként a Jelacic szobor, melyet 1947-ben eltávolítottak, majd 1990-ben a tér visszanevezésével együtt, a Jelacic szobor is eredeti helyére került vissza.

Jelacic bán Horvátország védelmezője.

Az eredeti Jelacic szobor – az akkori szemléletnek megfelelően – Bécs felé nézett, utalván ezzel arra, hogy Jelacic még Béccsel is képes felvenni a harcot az ország védelme érdekében. Amikor 1990-ben helyreállították a szobrot, a tér közepe irányába állították be a bánt, hogy jobban illeszkedjen a Jelacic tér geometriájához.

A Főtértől kiindulva az első utcán található a zágrábi sikló (horvátul: Funicular). Eredetileg 1890-ben épült és benzinmotorral működött. 1934-ben tértek át az elektromos motorra. A sikló érdekessége, hogy mindössze 66 méter a pálya hossza, ezzel ez Európa legrövidebb siklója. 28 utas fér be egyszerre a kabinokba. Akár a siklóval is felmehetünk a Felsővárosba, vagy sétáljunk vissza a Jelacic térre és a Katedrális felé haladjunk tovább.

Ha itt az óvárosban kicsit még sétálgatnánk – vagy ha éppen esne az eső – a Funicular előtti épületen balra menjünk be. Ekkor átérünk egy kis parkba, melynek a végéről indul a Gric alagút. Az alagútrendszert a II. világháború idején, 1943-ban kezdték el építeni és a háború végére, vagyis 1945-re fejeződött be. A Gric alagút hosszantában végigfut a várkerület alatt és merőleges kis alagutak csatlakoznak be. Elsősorban azért épült, hogy a hadi felszerelést láthatatlanul lehessen mozgatni egy esetleges támadáskor (másodsorban óvóhely lett volna). Az alagútrendszert hadi célokra sose használták. Ma a különböző városrészek között tudunk átsétálni, az adventi vásár idején pedig szépen fel van díszítve az alagút.

Hol együnk Zágrábban?

Ha Zágrábban pihenünk és mondjuk hotelben foglaltunk szállást, vagy nem akarunk állandóan főzni, felmerül a kérdés, hol ebédeljünk / vacsorázzunk? Az óvárosban több neves étterem található.

Most inkább a kedvezőbb árú étkezési lehetőségeket szeretném bemutatni.

Zágráb óvárosában a Cvjetni Centar földszintjén (GPS) találunk gyorséttermeket. Itt van olasz gyorsétterem, sushi és thai étterem is. Bevásárlóközpont előtt hamburgeres is. Én lisztérzékeny vagyok, a thai étteremben teljesen gluténmentes rizottót csináltak nekem. A másik jó étkezési lehetőség a Felsővárosba tartó Ivana Tkalcica ulica (GPS). Itt egymást követik a korrekt árú éttermek, gyorsbüfék. Végül az óváros keleti oldalán az Ali kebab (GPS) korrekt kajálda. Az érdekesség, hogy itt a kebab, húst és egy hatalmas tál zöldséget jelent. Ha menüt kérünk és pluszban kérünk még sültkrumplit, az akkora adag lesz, hogy nem tudtam megenni.

Korrekt árú apartman

A Jelacic tér és a Zrinjevac tér között félúton a Berry Berry nagyon korrekt árú, kis apartmanokat kínál.

Van egy erkélyes, illetve egy erkély nélküli, pici, de annál tisztább lakás. Csak egy karnyújtásnyira esik innen Zágráb óvárosa (minden irányban). Árak: 2024-ben napi 34 és 42 ezer Ft között bérelhetünk apartmant, ezen a linken!

Katedrális

A Jelacic térről jól láthatók a Katedrális tornyai. Tartsunk is ebbe az irányba, s rövid másfél utcás sétával elérjük a szentélyt. Zágráb katedrálisa – vagyis a Boldogságos Szűz Mária székesegyház – a legszebb gótikus szentély az Alpokban. I. László magyar király rendelte el az építtetését, amikor Zágrábot egyházmegyének nyilvánította. 1217-re készült el.

II. András magyar király, az 5. kereszteshadjárat bevételeiből fedezte az építkezést.

Az 1242-es tatárjárás alatt, egy XVII. századi tűzvészben, majd az 1880-as földrengésben súlyosan megsérült, így többször újjá kellett építeni. Most is folyamatosan újítják fel a Katedrálist, mert a XVIII. - XIX. században gyenge minőségű mészkövet használtak az építkezéskor – ugyanúgy mint a budapesti Parlamentnél – s nem bírta a savas esőket. Ha Zágrábban járunk, mindenképpen nézzük meg ezt az „aprócska” magyar örökséget.

Dolac – termelői piac

Ha megnéztük a Katedrálist, nézzünk vissza arra az utcára ahol feljöttünk – ne menjünk vissza – hanem jobbra az első kis utcán menjünk be. Ekkor a piacra, vagyis a Dolac-ra érkezünk meg.

A felső nyitott részen zöldséget, gyümölcsöt, lekvárokat vásárolhatunk. Az alsó részen élő húst, és van külön halpiac rész is.

Mindenképpen érdemes kimenni a piacra, mert olyan termékeket vásárolhatunk, amit Magyarországon nem. Én például olíva olajat, mézet, házi ajvárt és lekvárt szoktam vásárolni. A képen az olaj a Brac szigetről érkezett, a lekvár pedig füge lekvár, ami itthon egyáltalán nem kapható. Az ajvárból normál és fűszeres verzióból tudunk választani.

És a Felsőváros

A piacról bármelyik kis utcán is induljunk előre – felfele – a Felsővárosba érkezünk meg.

A Felsőváros tulajdonképpen Zágráb várkerülete. Itt kezdett el kialakulni a város. Ha gyalogosan érkezünk fel a várkerületbe, mindig balra tartsunk, ha a siklóval jöttünk, egyenesen haladjunk, míg ki nem érkezünk a Szent Márk templomhoz. Ami kapásból feltűnik, hogy nemzeti színű a szentély tetőszerkezete. A Szent Márk templomot a XIII. században kezdték el építeni román stílusban, majd a XIV. században fejezték be a gótikus korszaknak megfelelően. Egyébként a Horvát Parlament – a Sabor – itt a szentély mellett, abban a sárga díszes épületben működik, a tér átellenes végén pedig a Városi Bíróság található.

Itt a Felsővárosban (Gornji Grad) egy-két szintes zömökebb épületeket, illetve néhány szép osztrák palotát láthatunk. 8-10 utcából áll ez a Felsőváros rész (nem olyan nagy, nem olyan díszes mint a Budai várnegyed). A sikló felső végétől indul egy sétálóutca, ezen érdemes még végigsétálni. Itt a vár végén van egy bástya és egy kávézó. Innen lehet szép képeket készíteni Zágráb óvárosáról (innen).

Ha a Felsővárosban apartmant foglalnánk, a Szent Márk tér utcájában található – ugyanilyen nevű – Szent Márk apartmanban érdemes gondolkozni. Egy régi épületben található ez az apartman, mely teljesen fel lett újítva.

Minden berendezése teljesen új, sőt még egy kis látványkandalló is található a nagyszobában. Könnyen elérjük innen a Felsőváros szinte összes épületét, látványosságait. Nyáron és az adventi vásár idején is érdemes itt szállást foglalni. Árak: 2024-ben 27e Ft 2 főre, 36e Ft 4 főre egész évben. További infó, foglalás itt!

Csokoládé múzeum

A zágrábi csokoládé múzeum, a Cvjetni tér előtti utcában található. A múzeum az épület első szintjén helyezkedik el. A belépőjegy megváltása után kapunk egy kis dobozt, mely a különböző szobák csokijait mutatja be. 6 vagy 7 szoba van és ugyanennyi csoki található a dobozban is. A pörkölt csokibabtól kezdve, a fehércsokiig az összes csoki árnyalatot kipróbálhatjuk. Van egy szoba, ahol az ét- barna és tejcsoki fajtákat megkóstolhatjuk. Nem egy nagy alakítás a csoki múzeum, megtekintését inkább esős időben javaslom.

Maksimir park

A Maksimir park Zágráb keleti részén helyezkedik el (pontosan a Maksimir stadionnal szemben). Amikor létrehozták, még Zágráb külterületének számított, azonban mára annyira szétterült Zágráb, hogy egy frekventált városrésznek számít.

Több mint 1000 hektár a park területe. Eredetileg erdő volt, melynek az első része volt parkosítva. Még a XVIII. században, Maksimilijan Vrhovac zágrábi püspök kérésére lett nyilvános park. Nevét is a püspök után kapta.

5 tó található a parkban. A park egy része teljesen parknak van kialakítva, részben aszfaltozott, részben kőszórásos utakkal, a park hátsó fele pedig erdő, erdei földutakkal. Rendkívül népszerű a Maksimir park. Hétvégén csak úgy ellepik a helyi lakosok. Nagyokat sétálhatunk a tavak között, megleshetjük a faágon napozó mocsári teknősöket, akár körbe is futhatjuk a parkot, a pihenőállomásokon pedig megihatunk 1-2 frissítő fröccsöt.

A Maksimir park másik vonzereje, hogy itt található a Zágrábi Állatkert is. Az állatkert különlegessége, hogy a park egy része kis szigeteken helyezkedik el. Magából a parkból, az Első tótól (Prvo Jezero) nyílik az Állatkert egyik bejárata – egy kis hídon kell átmenni az Állatkert szigetére – a másik bejárat pedig a Maksimir park keleti végén található. Itt az Első tónál csónakázni is lehet. Igen szokatlan, hiszen körbeevezhetjük az Állatkert egy részét.

Nekem személy szerint nagyon tetszett a Maksimir park. Mi pont a park melletti utcában béreltünk apartmant és naponta bejöttünk a parkba sétálni. A Maksimir parktól nagyon egyszerűen elérhető Zágráb óvárosa. A park elől induló 6-os, 11-es és 12-es villamosok visznek be a Jelacic térre. Gyakorlatilag felszállunk a villamosra és pikk-pakk bent vagyunk Zágráb belvárosában.

Szállásunk rögtön a park szomszédságában, a Petrova utcában volt. Egy teljesen új építésű házban, a második emeleten egy hatalmas, 65 nm-es lakást béreltünk. Hatalmas nagyszobánk volt, melynek az egyik részét a konyhapult foglalta el, egy pici erkély, tiszta, modern fürdőszoba, különálló gardrób, gyerekszoba és egy felnőtt szoba volt a felszereltség.

Ez a lakás mind kettesben, gyerekekkel vagy kutyussal, nagyon kényelmes megoldás. Az előbb bemutatott Maksimir park 6-8 perces séta és két utcával lejjebb található a villamos, amivel az óvárosba be tudunk menni. Annyira jól éreztük magunkat, hogy ide biztosan vissza fogunk térni. Árak: 2024-ben napi 35e Ft-tól bérelhetjük ki a teljes lakást. További árak, foglalás itt!

Rövid történelem

Mintegy 35 ezer évre nyúlnak vissza a régészeti felfedezések. Illírek laktak először ezen a területen, majd római helyőrség lett. Ők Andautonia néven ismerték Zágrábot. A Felsővárosnál, vagyis a Gradec dombon kezdett el kialakulni az élet. Magas várfalakkal és őrtornyokkal védték az itt élőket.

Az első írásos emlékek 1094-ből származnak, amikor I. László magyar király létrehozta a Kaptol egyházmegyét. Ennek a központja Zágráb lett. A XIII. században a tatárjárás idején, IV. Béla Zágrábba menekült (majd ahogy a tatárok továbbhaladtak a Pannon-síkságon, egészen Trogirig kénytelen volt elmenekülni). Mindezért cserébe 1242-ben szabad királyi város rangot adott Zágrábnak.

A török hódoltság idején a XIV. és XVIII. század között fontos végvár volt. A XVII. - XVIII. században barokk paloták és templomok épültek Zágrábba. A XIX. században a Horvát Királyság illetve a Sabor (horvát parlament) átköltözött Varazdinból Zágrábba.

Az Osztrák-Magyar Monarchia ipari fejlettsége nagy befolyást gyakorolt Zágrábra is. 1862-ben kezdték el építeni a vasútvonalat, mely Zágrábot Budapesttel és Rijekával (a tengeri kapcsolattal) kötötte össze. A XIX. században alakult ki Zágráb most is látható parkrendszere / palotái. Az osztrák hatás miatt, elsősorban neo-gótikus, szecessziós stílusban alakult át a város.

1918-ban – az első világháború után – Zágráb leszakadt az osztrák tőről és a Szerb-Horvát Királyság része lett. Ebben az időkben az eddigi 150 ezer fős lakosság sokszorosára nőtt. Több új városrészt kellett építeni.

Miután Horvátország különálló, szuverén ország lett Zágráb hozzáigazodott a modern élet elvárásainak. Hatalmas szállodák, bevásárlóközpontok, irodaházak jöttek létre mind a belvárosban, mind a külvárosi részeken. Mára Zágráb népszerű európai úticél lett.

Mit csináljunk – programlehetőségek

Zágráb szinte minden évszakban vonzó úticél. Nyáron a nyaralásunk alkalmával érdemes itt megállni és elidőzni egy kicsit, akár egy pár napot Zágrábban tölteni. Közelsége miatt azonban tavaszi- őszi kirándulásokhoz is tökéletes választás. Akár csillagtúrát is szervezhetünk a környéken, de egy körkörös kirándulás egyik állomásának is tökéletes. A horvát irányban Karlovac, Slunj, Plitvicei tavak, Trakostyán és Varazdin könnyen elérhető Zágrábból. Északra – Szlovénia felé – pedig Novo Mesto, Celje, Ptuj, és Maribor festői szépségű, alpesi tájait érdemes felkeresni. Akár északi, akár déli, nyugati irányba induljunk el, egy tartalmas kirándulásban lesz részünk. Zágráb gyerekkel is jó választás hiszen nagyon sok parkot találunk mind az óvárosban, mind a külvárosi részeken. Ha hosszabb időt töltünk Zágrábban a zágrábi Állatkertet is érdemes felkeresni.

Zágráb megközelítése

Zágráb autóval: Budapest felől a magyar M7-es, majd a horvát A4-es autópályán keresztül érjük el. Északi irányban a A3-as autópályán Ljubljana, az A2-es szakaszon pedig Maribor (Bécs) irányában haladhatunk tovább. Nyugati irányban az A7-es autópályán Rijeka, az Isztria illetve Olaszország felé, az A1-esen pedig Zadar, Split, Dubrovnik illetve Montenegró felé tudunk haladni.

Zágráb vonattal is igen könnyen megközelíthető, illetve könnyen tovább vonatozhatunk innen. Ezek a fontosabb európai vasútvonalak:

EC "Mimara": Frankfurt - Heidelberg - Stuttgart - München - Salzburg - Ljubljana - Zágráb

EC "Croatia": Bécs - Maribor - Zágráb

IC "Kvarner": Budapest - Zágráb

B "Lisinski": München - Salzburg - Ljubljana - Zágráb

B "Zürichsee": Zürich - Innsbruck - Ljubljana - Zágráb - Belgrád

EC "Sava": München - Salzburg - Ljubljana - Zágráb

Zágráb busszal: A központi buszpályaudvar (Autobusni kolodvor) Zágráb délkeleti részén található, a vasúti pályaudvartól alig 10 percre. Az EuroBusWays üzemelteti a Zágráb Budapest buszjáratot. Busszal szinte az összes fontosabb európai városba eljuthatunk.

Zágráb repülővel: A zágrábi repülőtér a várostól 20 kilométerre délre fekszik. A Croatia Airlines helyi járataival Zadarba, Pulára, Splitbe, Dubrovnikba és Eszékre juthatunk el. A Zágráb Budapest repülőjárat egyenlőre csak átszállással oldható meg.