Split történelme

Cuccok:

Split városát görög telepesek alapították Aspálathos néven. Az ókorban a Splittől néhány tíz kilométerre, a hegyekben található illír település Salona (Soline) volt a legnagyobb város és egyben az egész környék meghatározó, központi települése. A tengerparton lakó görögök elkezdtek kereskedni a salonai illírekkel, majd egyesült a két törzs és az illírek letelepedtek a tengerpartra a görögök közé. Az aspáthosi görögök és a salonai illírek, új nevet adtak a tengerparti településnek Spalatum néven.

Split életében a következő mérföldkő Diokléciánusz császár nevéhez fűzódik. Ő egy görög származású rabszolga gyerekeként született Solinében, majd - ahogy a mesékben lenni szokott - az akkori szuperbirodalom, a Római Birodalom császára lett. Róma egész Dalmáciát elfoglalta, így Splitet is. Diokléciánusz súlyosan megbetegedett, visszavonult az élettől, visszatért szülőföldjére és élete utolsó éveire egy hatalmas palotát építtetett magának. A Diokléciánusz-palota azonban nem a szülővárosában az illír származású Solinében épült fel, hanem a görög származású tengerpari városban Splitben. Az építkezést 293-ban kezdték el és 305-ben fejezték be.

A VI. században az avarok és a szlávok elfoglalták Salonét majd Splitet. A lakosok a környező szigetekre menekültek. A VII. században horvátok törzsek költöznek a környékre, megerősödnek, majd átveszik a térség irányítását. A X. században a Velencei Köztársaság elfoglalja Splitet és a környező szigeteket. A XI. század végén érkezik Könyves Kálmán Splitbe és elűzi innen a velenceieket. 1102-ben Horvát Királyság kénytelen volt perszonáluniós megállapodást kötni a Magyar Királysággal. A horvátok egyre több járandóságok követeltek ki a magyar koronától, végül 1205-ben szabad királyi város lett Split. A magyar uralkodásnak Nápolyi László vetett véget, aki 100 000 aranyért eladta egész Dalmáciát a Velencei Köztársaságnak. A velencei uralom majdnem 400 évig, 1797-ig tartott. A velencei időkben sokat fejlődött a város, egy igazi tengeri-kereskedelmi kikötőváros lett.

A Velencei Köztársaság bukása után egy rövid Napóleoni uralom következett, majd az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolták. Az osztrák időszak alatt ismét fejlődésnek indult Split. A régi erődítményeket elkezdték elbontani, helyükre új utcákat, kereskedelmi és kulturális létesítményeket építettek. Az I. Világháborúban Olaszországhoz csatolják, majd a háborút követően a szerb-horvát-szlovén királyság része lett. A későbbiekben Jugoszláv Királyságnak hívták az új államot. Mivel az Észak-Adria két legnagyobb kikötőjét Rijekát és Zadart Olaszországhoz csatolták, így Split lett a Jugoszláv Királyság legnagyobb kikötője.

A II. Világháborúban Olaszországhoz csatolják, majd a háború végén az új szocialista állam, Jugoszlávia része lett. A Jugoszláv időkben a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb hajógyárát hozták létre Splitben. 1991-ben Horvátország leszakadt Jugoszláviától és önálló, független ország lett.

Vissza a Split főoldalra.