Slunj

Slunj település szépségeire akkor figyelünk fel igazán, amikor a Plitvicei tavakhoz készülünk és Karlovacot elhagyván, beérkezünk a hegyvidéki területre. Slunj helyileg Karlovactól 50 kilométerre délre, a Slunjcica és a Korana folyók csatlakozásánál fekszik. A csodaszép vízesésekkel rendelkező horvát városkának azonban, kő kemény magyar gyökerei vannak.

Rövid történelem

Slunj illetve a környező területek a Magyar Korona részét képezték egészen 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Mai nevét is a magyar Szulin megnevezés után kapta. Slunjt a XII. században említik először. A XV. században - a török hódoltság idején - a horvát és a magyar történelemből jól ismert Frangepán család egy erődöt építtetett ide, hogy megvédje az itt élő parasztokat a törököktől. A Frangepán erőd mellé még ugyanebben a században felépült egy ferences kolostor is. A XVI. században Slunjt lerohanták a törökök. Válaszul a horvátok visszavették ezt a térséget és egy katonai határőrséget hoztak létre. Ahogy biztonságossá vált a város, az emberek is elkezdtek visszaköltözni ide. Slunj felvirágzása a Napóleoni francia uralom idején jött el. Ekkor kapott malmot és hidat a település.

Kirándulás, látnivalók

Slunj Horvátország egy vendégszerető és csodaszép települése. Ha erre járunk, szinte mindenki megcsodálja a Rakoste részen lévő vízeséseket. Slunj településnek ma 5000 lakosa van. A fenntartható gazdálkodás egyik kiemelt példája egész Horvátországban. Érdemes leparkolni és megpihenni itt, mert 22 vízimalom található a településen. Érdekes megfigyelni ahogy a víz és az ember megfér (és megél) egymás mellett itt Slunjban. Érdemes néhány napos kirándulást szervezni ide, mert a környéken úszni, kajakozni, raftingolni, horgászni, kerékpározni és lovagolni is lehet. Az egykori Frangepán vár, a mai napig fellelhető a Slunica folyó feletti dombon. A környéken több karszt barlangot is megtekinthetünk, például a Baraceve Spiljet és a Rakovicát.