Sibenik történelme

Cuccok:

Sibenik első lakói illírek voltak. 1066-ban említik először Sibenik nevét az írásos emlékek. IV. Peter Kresimir horvát király akkori uralkodási színhelye volt. A XII. században a Magyar Királyság része lett. 1412-ben hosszas küzdelem után elfoglalta a Velencei Köztársaság. A XV. században az Oszmán Birodalom kezdte el fenyegetni Sibeniket, de végül sose került török kézre.

A XVI. században építették a Sibenik előtti tengeri bejáróba a Szent Miklós erődöt. A XVII. században kiterjesztették Sibenik védelmi vonalát és megépítették a Szent János erődöt. A Velencei Köztársaság bukása után, 1797-ben a Habsburg Birodalom része lett. Az I. világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi Jugoszláv Királyság) része lett. A II. világháborúban Olaszországhoz, majd Németországhoz csatolják. A II. világháború után az újonnan megalakult szocilaista ország, Jugoszlávia része lett. 1991-ben a Délszláv háborúban csatolták vissza Horvátországhoz.

Sibenik legutolsó sebeit, az 1991-tõl 1995-ig tartó horvát függetlenségi háború sérüléseit - amikor ipari létesítményei miatt a szerb gránátvetõk célpontja volt - már kiheverte, műemlékei szerencsére épségben megmaradtak az utókor számára.

Nemrég hatalmas iparváros volt Sibenik, de mára ezeket az üzemeket megszüntették, a fõ bevételi forrás a turizmus és a kereskedelem lett. A legtöbb ide látogató turista vagy a helyi szállodákban pihen meg, vagy Vodicében keres szállást.
 

Vissza a Sibenik főoldalra