Sibenik

Cuccok:

Témakörök: Történelem Szent Jakab katedrális Teknősös kút A környék látványosságai

Sibenik egy kicsit más, mint a többi adriai város. Nem egy tengerparton, szigeten-, illetve félszigeten fekszik, hanem a Krka folyó 3 kilométer hosszú védett öblében. Egy kicsit olyan, mintha valamelyik nagyobb folyóparti városunkban járnánk.. Járjuk be most virtuálisan Sibeniket, ismerjük meg a történelmét, az óváros látványosságait és a környék kirándulási lehetőségeit.

Sibenik óvárosa, látnivalók

Sibeniki sétánkat minden bizonnyal a kikötői sétányról fogjuk indítani, hiszen itt van a városi parkoló. A parkolóba lent a sétányon, a sorompón áthajtva jutunk be (nem lehet eltéveszteni a parkolót, jól ki van táblázva az egész városban). Az óváros előtti kis utcán lehet parkolni. Fizetni kifelé a sorompónál kell.

A parkolót járda és kis zöld füves rész követi. Ahogy behajtunk a parkolóba, mindjárt az elején egy nagy erődítményszerű épület fogad két ágyúval. Akár itt is bemehetünk az óvárosba, vagy ha tovább sétálunk, akkor közvetlenül a Szent Jakab katedrális előtti lépcsősoron is felsétálhatunk. Bárhol is menjünk be az óvárosba, ahogy beérkezünk megcsap a fülledt páradús levegő és az 500 éves mediterrán, nyüzsgő élet. Elsőként nézzük meg Sibenik leghíresebb épületét a Szent Jakab székesegyházat.

Szent Jakab katedrális

Egy XII. századi templom helyén kezdték el építeni a katedrálist 1402-ben. Az építéshez a közeli Brac szigetről hozták ide a híres horvát mészkövet. (A washingtoni Fehér Házat is ebből a braci mészkőből építették fel.) 1433 és 1441 között híres olasz mesterek kezdték el a székesegyház építését. 1444-ben Juraj Dalmata főépítész úgy gondolta, hogy túl kevés pénzt költöttek eddig, az építkezésre, nem lesz elég popmás a katedrális, így az olasz építészeket hazaküldte és velencei mestereket hívott helyettük.

A velenceiekkel áttervezték az építkezést, hozzáépítették a katedrálishoz a két oldalhajót és megnövelték a szentélyt. A szentély külső borítására 74 emberi arcot faragtak fel. Ezek az emberek mind fontos szerepet töltöttek be akkor a város életében, az építkezésben, vagy éppenséggel sok adományt adtak a katedrális építésére.

Érdemes felsétálni a Városháza melletti lépcsőn,
mert a tetejéről ilyen szép fotókat lehet készíteni.

1475-ben Juraj Dalmata főépítész meghalt, munkáját Nikola Firentinac toszkán mester vitte tovább. Ő reneszánsz stílusban folytatta az építkezést. Ekkor kerültek be a díszes boltívek, szépen faragott oszlopok, szobrok, domborművek. Az UNESCO 2000-ben a Világörökség részévé nyilvánított a katedrálist.

A dóm oldalán található az oroszlános kapu, ahol rendszerint turisták hada fényképezkedik. Az oroszlánok tartotta oszlopok tetején találjuk a teremtés két jelképét: Ádámot és Évát. A Szent Jakab székesegyház nyáron 8 és 12, valamit 16 és 18 óra között díjmentesen látogatható. A katedrálisban fényképezni nem lehet!
 

Városháza

A Szent Jakab katedrálissal szemben egy kis teret találunk. A tér végén egy érdekes vörös hátterű boltíves építmény látható. Az építmény 1533 és 1546 között reneszánsz stílusban épült. Eredetileg is, és most is a helyi városháza működik a falak mögött. Az árkádsor árnyékában egy kávézót találunk, ami a nagy hőségben csordulásig megtelik tikkadt túristákkal. Sibeniki óvárosi sétánkat innen érdemes továbbfolytatni.

Városháza a kávézóval. A fotó bal oldalán látható az a lépcsősor,
amely tetejéről szép fotókat csinálhatunk a katedrálisról.

Mediterrán hangulatú sikátor Sibenik óvárosában

Óváros

Sibenik óvárosa tulajdonképpen két párhuzamos utcából áll, erre vannak merőlegesen felfűzve a további sikátorok, kis terecskék. Érdemes elindulni innen a Városházától a tér végén induló utcán és végigsétálni az óvárost. Ez a séta kb. 10-15, maximum 20 perc alatt letudható. Az óváros végigsétálása után javasoljuk, hogy másszunk fel a dombtetőn fekvő Szent Mihály erődbe. Ehhez az alábbi táblát kell követni.

Az erődhöz felvezető út kicsit kaptatós, főként a nyári forróságban jó erőnlétet kíván meg. Útközben több helyen vannak pihenők, hideg italt kínáló árusok és vendéglők. Ha elfáradnánk, inkább álljunk meg pihenni, minthogy rosszul legyünk valamelyik sitkátorban. Erőléttől függően 10-15-20 perc alatt fel lehet érni az erőd bejáratához.

Szent Mihály erõd

A 70 méter magasra épített erõdöt eredetileg a középkorban építették. Ekkor még Szent Anna erõd néven tartották számon. A XVI. században a török támadása miatt újjáépítették az erõdöt és új nevet adtak a védműnek, Szent Mihály erõd néven. Sibenik nevezetességeinek megtekintése után érdemes felsétálnunk ide, mert csodálatos kilátás nyílik a tengerre és Sibenik óvárosára.

Javasolt útvonal: BUDAPEST (M7 ) - Nagykanizsa (M7) - Letenye (A4) - Zágráb (A1) - Karlovac (A1) - SIBENIK Sibenik térkép >>

Budapest Sibenik távolság: 680 km

Ajánlatunk Sibenik környéken:
Krka Nemzeti Park Vodice és a Kornati Nemzeti Park