Pula

Cuccok:

A 62 ezer lelket számláló, az Isztriai félsziget déli csücskén, egy védett öbölben fekvõ Pula az Isztria legnagyobb városa, és egyben gazdasági- illetve kulturális központja. Éghajlatát tekintve az enyhe mediterrán a jellemzõ. Pula messze földön híres a borászatáról, halászatáról és hajógyártásáról.
 

Pula történelme

Pula környéki barlangokban Kr.e. 6000-ből találták az első életjeleket. Pula első lakói az illír származású Histri nevű törzs volt. A Római Birodalom Kr.e. 177-ben elfoglalta az egész Isztriai-félszigetet, így Pulában is elkezdődött a romanizáció. A tizedik római régióban már említik Pulát, mint gyarmatvidéket.

Julius Cézár uralkodása alatt érte el Pula fénykorát. Egymás után épültek a szebbnél, szebb paloták díszes épületek és jelentős római kikötő lett Pula. Lakossága 30ezer főre duzzadt. Kr.e. 42-ben Cézár meggyilkolása és a Triumvirátus felszakadása után Pula (a merénylő) Cassius oldalára került, majd Octavianus győzelme után, Octavianus fennhatósága alá került Pula. Innentől hanyatlás indult el Pula életében.

A Római Birodalom bukása után keleti gótok foglalták el Pulát. A gótokat a bizánci birodalom kergette el, a bizánciakat pedig a VII. században a szlávok. A szlávok uralkodása sem volt hosszú idejű, hiszen őket, meg a franciák zavarták el 788-ban. 1148-ban a velenceiek rohanták le Pulát, és a Velencei Köztársasághoz csatolták. Pula egészen 1797-ig a Velencei Köztársasághoz tartozott azonban ez a pár évszázad sem múlt el sebek nélkül: rendszeresen megtizedelte a lakosságot a pestis, a malária, és a tífusz. Volt amikor 3000 főre apadt Pula lakossága.

A Velencei Köztársaság bukás után az Osztrák-Magyar Monarchiához került Pula. A Monarchia legfontosabb haditengerészeti bázisává építettek át Pulát. Ekkor veszítette el antik római kinézetét és épült át iparvárossá.

Az I. világháború után Olaszországhoz, majd a II. világháborúban Németországhoz került. A II. világháború után a Jugoszláv szocialista állam része lett. 1992-ben Jugoszlávia összeomlásával került vissza Pula Horvátországhoz.
 

A pulai amfiteátrum

Minden pulai városnézés legfontosabb állomása a pulai amfiteátrum, ahol egykoron gladiátorok harcoltak egymással. Az I. században Vespanius uralkodása alatt épült, pontosan akkor amikor a Római ikertestvére. Az építkezéshez a helyi mészkőből történt. A pulai amfiteátrum eliptikus alaprajzú, a hosszabbik szélessége 130 méter, míg a rövidebb 100 méter. Méretét tekintve a Római Birodalom öt legnagyobb arénája közé tartozott, még a Római Colosseumnál is nagyobb.

Minden pulai kirándulás kötelező eleme, az amfiteátrum

Eredetileg 20.000 néző befogadására volt alkalmas. A nézők egyik fele ülve, míg a másik fele állva nézte végig a gladiátorok élet-halál harcát. Ma kulturális előadások helyszíne az amfiteátrum, úgymint a Film Fesztivál, a nyári Opera Fesztivál, illetve a Lovas Fesztivál és további neves koncertek, rendezvények helyszíne. Az amfiteátrum pincéiben, ahol egykor a gladiátorok vártak a küzdelemre, most festményeket állítanak ki, illetve szőlészeti- és olívabogyó termesztési kiállítás látható.

Kellemes sorminta

Ha Pulában járunk mindenképpen látogassunk el ide az amfiteátrumhoz. Érdemes körbesétálni az építményt. Az amfiteátrum környékén római jelmezbe öltözött katonákkal találkozhatunk, akikkel le is fényképezhetjük magunkat. Ha felsétálunk a dombtetőre, akkor nagyon szép fotókat csinálhatunk az amfiteátrum árkádsoráról, háttérben a csillogó élénk kék tengerrel.

A pulai amfiteátrum belépõjegy árai: 30kn / felnõtt, 15kn / diák, gyerek.
 

Park

A pulai amfiteátrum előtt található egy kis park. Ha nagyon melegünk lenne érdemes besétálni a parkba, mert a fák árnyéka alatt megpihenhetünk, vagy megmoshatjuk az arcunkat frissítésképpen a szökőkútban.

Középen az amfiteátrumban voltunk és balra fel, az erődbe megyünk

A parkban található egy városmakett. Megnézhetjük itt is az amfiteátrumot, továbbá azt, hogy hova szeretnénk még eljutni. A javaslatunk, hogy sétánk következő állomása az erőd legyen.

A parkot elhagyván tartsunk tovább egyenesen felfelé a Sveti Ivan utcán. Ahogy sétálunk felfelé jobbra elhagyjuk az egykori római színházat. Ne időzzünk sokat az érdekesnek tűnő műemlék előtt, mert úgyis zárva van. Rövid sétával elérjük a kávézósort. Nem lehet eltéveszteni az utat, mivel az erős dohányszag beszorul az épületek közé (ezt a dohányszagot kell követnünk). Ahogy a kávézósoron haladunk jól láthatóan kitüremkedik az erőd fala. Itt található egy lépcső és az erődöt jelző tábla. Menjünk fel rajta és haladjunk az úton felfelé. A nyári forró időben lesz vagy 15-20 percnyi séta mire felérünk az erőd bejáratáig. Az utat nem lehet eltéveszteni csak kövessük a táblákat.
 

A Pulai erőd

Már a Velencei Köztársaság uralkodása alatt - is - Pula volt az Észak-Adria egyik legnagyobb kikötője és kereskedelmi központja. Védelmi célokból 1630-ban megbízást adtak Antoine de Ville francia katonai építésznek, hogy olyan erődöt építsen, ami megvédi a kikötőt és a várost. Így alakult ki ez a csillag alakú négybástyás tömör erődítmény, ami ma az Isztriai Történelmi Múzeumnak ad otthont.

Hídon és keskeny ajtón keresztül lehet bejutani a pulai erődbe

Pontosan innen készíthetünk csodaszép fotókat az óvárosról

A pulai erődöt mindenképpen érdemes megnézni / megmászni, mert egyrészt egy igazi vaskos, erős erődöt nézhetünk meg, továbbá nagyon szép fotókat készíthetünk innen Pula óvárosáról, az amfiteátrumról és a pulai hajógyárról is.

Ha kifényképzetük magunkat a pulai erődben akkor ugyanazon a kis utcán sétáljunk vissza, ahol feljöttünk. Rövid séta után az emelkedő végén pontosan az Aranykapuhoz, vagy más néven Segius diadalívjéhez jutunk.

Segius diadalív

A Segius diadalívet i.e. 29 és 27 között a Segius család a saját pénzén építette. Az építésre a pénzt a Segius család három testvére adta össze, hálául azért mert jelentős pozíciókat töltöttek be annak idején Pula életében.

A kapu a XIX. századig a városfal része volt. Ekkor a város terjeszkedése miatt elbontották a városfalat, de a kaput meghagyták az utókornak. Ma az Aranykapu lábánál a téren és a korzón rendszeresen kulturális rendezvényeket, kirakodóvásárokat rendeznek.


TIPP! Brijuni Nemzeti Park
Pulából hajókirándulásokat szerveznek a szomszédos Brijun Nemzeti Parkba. Ezt a gyönyörû kis szigetvilágot is érdemes megtekinteni.


TIPP! Kamenjak-félsziget

Pulától délre, az Isztriai-félsziget legdélebbi csúcsán található a természetvédelmi területé minõsített Kamenjak-félsziget.

A Félszigetre a Premantura nevû településen keresztül lehet bejutni. Kamenjakon minden természetes anyagból van. Szemetelni nem lehet, viszont lehet szikláról a tengerbe ugrálni, fürdeni, van 15 méter magas, sziklából kiálló Indiana Jones ugrófal és természetes anyagból készült játszótér.

Sajnos a félsziget közlekedõ útjai fehér kõporos zúzalékkal vannak felszórva, ezért rettenetes port kavarnak az autók. A be és kihajtásnál kerüljük a délelõtti, és az este 6-7 körüli idõszakot, mert a látogatók zöme ilyenkor jön-megy a félszigeten, és szabályos dugók tudnak kialakulni.

strand


tengerbe ugráló sziklafal


Porer világítótorony