Pag sziget történelme
Pag már a neolit korban lakott volt, azonban első igazi lakóinak az illíreket tekintik, mivel tőlük származnak az első írásos emlékek. Az illírek Kissa néven ismerték Pag-ot. Az I. században jelent meg a Római Birodalom a szigeten. Ők építették Pag első kő templomait, épületeit. Akkoriban Pag sziget központi települése a mai Pag várostól 3 kilométerre délre volt. Az egykori Pag óvárosában még ma is felfedezhetők a kolostorok és épületek romjai, mozaikdarabjai. Pag szigeten több helyen római települések romjai fedezhető fel. Novaljánál a Zirce strandnál egy ókori temetőt találtak, Novalja északi oldalán egy régi kőfejtő található.
A VI. században szlávok lakták Pag-ot, majd a VII. században jelentek meg a horvátok.
A XII. században Velence kivetette a hálóját Dalmáciára. Több szigetet és várost elfoglalt. 1180-ban III. Béla is csatlakozott a Velenceiek elleni csatározásba, megvédte és a Magyar Korona részévé tette Pag-ot. 1244-ben IV. Béla szabad királyi városi címet ajándékozott Pag városnak. Még a XIII. században nagy birtoklási harc tört ki Pag hovatartozását illetően. Zadar magáénak akarta a teljes Pag szigetet, de legalább a déli részét Pag várossal. Rab az északi részt akarta magáénak tudni, egy örökösödési vita miatt pedig krki Frigyes herceg jelentkezett az egész szigetért. Az ügyben a velencei szenátus hozott döntést, akik az egész szigetet Zadarnak ítélte. 1311-ben a pagi lakosok segítséget kértek a velenceiktől, hogy támogassák őket egy Zadar elleni függetlenségi harcban. Ez a kezdeményezés elbukott és Zadar 1312-ben felgyújtotta Pag várost.
1342-ben Nagy Lajos lett a magyar király. Ő részleges önállóságot adott Pag-nak és megtörte a zadari elnyomást. Erre válaszként Zadar ismételten felgyújtotta Pag várost. Az 1358-as zadari békével helyreállt a rend, Zadar és Pag viaskodásában. 1367-ben Nagy Lajos szabad királyi várossá tette Pag-ot. 1376-ban Lajos halála után Zadar megtámadta Pag-ot és ismételten felgyújtotta. Pag következő menedéke Luxemburgi Zsigmond lett, aki kitette a zadarikat a Pag szigetről. Nápolyi László horvát király került trónra. Ő Zadart támogatta, a zadariak ismételten elfoglalták Pag-ot és immáron negyedszerre is felgyújtották. A zadari vérengzés azonban nem tartott már sokáig, ugyanis 1403-ban Nápolyi László eladta Pag-ot, Zadart és Novigradot Velencének. A velencei uralom alatt Pag részleges önállóságot nyert, amit az 1433-as pagi törvény is megerősít.
A XV. század közepén mivel az eredeti Pag település (3 kilométerre délre a mostani Pagtól) rossz helyre épült - ki volt téve a bora szélnek és nem lehetett továbbfejleszteni a várost - újraépítették Pag-ot. A XV.-XVI. században virágzásnak indul Pag városnál a sótermelés. Ennek örömére továbbfolytatódik a Pag hovatartozása körüli huzavona. Ezúttal nem Zadar, hanem ismételten Rab követelte magának a szigetet. A Rab-Pagi viszályt a törökök oldották meg: elfoglalták Pag-ot. A török érkezésével szinte teljesen lakatlanná vált a sziget. A XVI.-XVII. században például alig másfél ezer alakosa volt a szigetnek. A törököket a velenceiek űzték el a szigetről.
A Velencei Köztársaság bukásával 1797-ben a Habsburg Birodalom (később Osztrák-Magyar Monarchia) része lett Pag. 1805 és 1813 között Napóleon rohanja le Európát és Franciaországhoz csatolja. 1813-ban Napóleon bukása után a második osztrák uralom következik. Ez az I. világháborúig végéig 1918-ig tartott. Az I. világháború után olasz megszállás következett. A II. világháborúban koncentrációs tábort létesítettek a szigeten. A II. világháború végével Pag is Jugoszlávia része lett, majd az 1991-es horvát függetlenségi háborúban Horvátországé.