Lastovo sziget

Lastovo Ubli Skrivena Luka

Lastovo a dalmát szigetvilág szélén fekszik, kint a nyílt Adrián. Ez a kis sziget területileg Dubrovnik-Neretva megyéhez tartozik, de mindig elszigetelt és különleges volt. Területe 46,9 km2 - ezzel a horvát Adria 15. legnagyobb szigete - legmagasabb pontja a Hum (417 m), lakossága 1200 fõ. Egyetlen út található a szigeten, amely Ubliból indul Lastovon át egészen Skrivena Lukáig vezet.

Lastovo elõször a gazdag és dús növényzetével kápráztatja el az idelátogatókat. Elsõ látásra azt hihetnénk, hogy vízben gazdag a sziget, pedig az életet adó vizet kizárólag a hajnali harmat jelenti Lastovo számára.

Lastovo nevét elõször a Kr.e. IV. században említik az írások Ladestanos néven. Ekkor a szigetet még a görögök lakják, majd megjelennek a rómaiak, a velenceiek majd a Dubrovniki Köztársaság felügyelete alá tartozik. Ezt követõen megszállják a franciák, az angolok, az osztrák-magyar monarchia, az olaszok majd a II. Világháborút követõen Lastovo visszatér az anyaországhoz.

Ahogyan Vis Lastovo is zárt katonai terület volt 1989-ig. Ebben az idõben a szigetet csak jugoszláv állampolgárok látogathatták. Nekik épült a Hotel Solitudo, amely mind a mai napig az egyetlen szálloda a szigeten. Ezen kívül még apartmanokkal és kiadó szobákkal találkozhatunk.