Krk sziget

Témakörök: Történelem Az Adria legnagyobb szigete Nyaralás Fakultatív programok

Krk Baska Stara Baska Punat Malinska Vrbnik Glavotok Valbiska Njivice Omisalj Rudine Dobrinj

Bevezető

Krk található a legközelebb Magyarországhoz. Megközelítése nagyon könnyű, szinte végig autópályán tudunk levezetni a Krk szigetig. A sziget előtt egy másfél kilométer hosszú híd (Krk-híd) található, ami még könnyebbé teszi a sziget megközelítését. A hídon való áthajtásért 30 kunát kell fizetni, de csak a befelé való hajtáskor (kifelé nem kell fizetni).

Krk éghajlata enyhe mediterrán. A nyári átlaghőmérséklete 22,8 fok. Krk szigetet, a napfény szigetének szokták nevezni, az évi 2500 órát is meghaladó napsütéses óráinak száma miatt. Lakossága 17.000 fő, amely a sziget 68 települése között oszlik meg. Krk lakosságának fő megélhetési forrása a földművelés, szőlészet, gyümölcstermesztés, állattenyésztés és természetesen a turizmus.

Valóban a Krk a legnagyobb sziget az Adrián?

Egészen napjainkig úgy tűnt, hogy a Krk sziget az Adriai-tenger legnagyobb szigete. Az 1823-as és az 1993-as mérési adatok folyamatosan azt mutatták, hogy Krk 5 km2-el nagyobb, mint a szomszédos Cres sziget. A Horvát Földtani Intézet legújabb mérései alapján bebizonyosodott, hogy tévesek voltak az eddigi mérések: Cres és Krk pontosan ugyanakkora területűek. A globális üvegházhatás miatt azonban folyamatosan emelkednek a világon a tengerszint magasságok. Mivel Cres nem annyira lapos, mint Krk, így tengerszint emelkedéssel Krk több partszakaszt fog elveszíteni, mint Cres. Így hosszú távon Cres lesz a legnagyobb horvát sziget.

Krk sziget történelme

A legújabb kutatások szerint Krk sziget már a neolit kortól folyamatosan lakott volt. Vas- és bronzkori földművelési eszközök maradványait találták meg Malinska, Dobrinj, Vrbnik és Baska közelében. Krk első lakóinak azonban mégis az illíreket tartják. Ők Curcita néven ismerték Krk-et.

A Római Birodalom itt is megjelent, elűzte innen az illíreket, elfoglalta Krk várost és birodalmi tartománnyá tette. A római időkben csak Krk városában volt igazi élet a többi településen csak egy-két kolostor, szentély vagy házcsoportosulás volt. A rómaiak hatalmas kőfalakkal vették körbe Krk települést és az egyik legerősebb Észak-Adriai várossá emelték Krk-et. A Római Birodalom bukása után Krk a Kelet-Római Birodalomhoz került.

A kereszténység korán megjelent a szigeten már az V. században püspökséget építettek Krk városában. Az első püspök Andrija volt, 680-ban szentelték fel. A VII. században Krk falai nem voltak képesek elviselni az avarok támadását és bevették Krk városát. Az avarok uralmát bizánci követte. A bizánciak folyamatosan hadban álltak az akkori horvát királyokkal. A IX. században például a bizánciak 110 aranyat fizettek a horvát uralkodónak, hogy egy évig ne támadják meg Krk-et. A horvát-bizánci csatározásból, a horvátok kerültek ki győztesként. Miközben a horvát királyok Krk városát építették, a velenceiek földközi-tengeri útvonalában találták magukat. 1001-ben a Velencei Köztársaság bevette Krk városát. IV. Kresimir Péter horvát király kiűzte Krk-ből a velenceiket, de 1118-ban visszatértek és visszavették Krk városát.

A XII. század végén költözött a szigetre a híres Frangepán család. Ők is követték a horvát királyok példáját és elűzték a megszálló velenceieket Krk városából. A Frangepán-család Krk városába települt ahol a ma is álló várból kezdeték el megerősíteni birodalmukat. Az uralmuk alá vonták a többi krki települést és a szárazföldön a környező településeket is bekebeleztek például, Bakar, Crikneica, Novi Vinodolski.

A velencei szárnyas oroszán jól mutatja,
hogy egykoron idáig tartott a Velencei Birodalom.

1480-ban ismételten megjelentek a velencei hadihajók a Krk-öbölben és utolsó adriai szigetként harmadszorra is elfoglalták Krk várost. A helyi uralkodó Frangepán Iván velencei fogságba került. A velencei uralom a Velencei Köztársaság bukásáig 1797-ig tartott.

A velenceiek bukása után rövid ideig Napóleon uralma alá tartozott Krk. 1822-ben az északi régióval együtt – Isztria, Cres és Krk – a Habsburg birodalom része lett. Az I. világháború után Olaszországhoz, majd a II. világháborúban Németország oldalára került. A II. világháború után Jugoszlávia része lett Krk. Jugoszlávia felbomlásával 1992-ben Horvátországhoz került.

Nyaralás és kirándulás a Krk szigeten

Krk sziget Magyarországhoz legközelebb esõ mediterrán sziget, így számos honfitársunk kedvelt uticélja. Krk számos kiváló programmal, kirándulási és városlátogatási lehetõséggel várja az ide látogató turistákat. Ha úgy akarjuk kedvünkre napozhatunk bármelyik krk-i tengerparton. Ha strandolni szeretnénk, akkor irány Baska, ahol egy közel 2 kilométer hosszú tengerpart vár. Megtalálhatók Krk-en a luxus szolgáltatások, de akár végig is tekerhetjük Krk szigetet. Ha tengeri kalandra vágyunk, akkor befizethetünk egy hajós túrára (Krk közelében 10 minisziget található) vagy Malinskán búvárhajózhatunk.

Most néhány kirándulási lehetõséget mutatunk be:

Krk város

Ha a Krk szigeten járunk, akkor érdemes ellátogatni a sziget fõvárosába Krk városba. Itt található a Frangepánok erõdítmény jellegű vára. A Frangepán (hovátul: Frankopan) dinasztia innen irányította a birtokait.


Stara Baska

Stara Baska egy kis halászfalu. Sok érdekesség nem található a településen, de annál érdekesebb és látványosabb az oda vezetõ út. Az út mellett gyönyörû türkizkék öblöket találunk. Ha lehetõségünk van rá másszunk le ezekhez a csodálatos öblökhöz és mártózzunk meg a kristálytiszta tengerben.


Baska

Krk sziget déli végén, egy nagy öbölben fekszik Baska település. Baskát elsõsorban a közel 2 kilométer hosszú strandja miatt szokták felkeresni. A baskai strand Horvátország egyik legnépszerűbb és legismertebb strandja.
 

Krk sziget autóútjai

Krk sziget úthálózata fejlettnek mondható. A fõutak jól és egyértelműen ki vannak táblázva. A mellékutakon való közlekedés sem jelent különösebb gondott. A mellékutak is gondozottak és szintén egyértelműen ki vannak táblázva.

Krk sziget fõútja


Átkelés a Krki hídon (ez a mutatvány 30 kunába kerül)

Ajánlatunk Krk sziget környékén:
Opatija és a Rab sziget