Karlovac

Karlovac az A1-es autópálya mentén, útban a tengerpart és a Plitvicei tavak felé található. Számunkra elsősorban azért fontos, mert Karlovacon keresztül halad az autópálya, viszont Karlovac egy fontos végvár volt, és a szerb-horvát háború frontvonala, pedig Karlovactól alig 5 kilométerre húzódott.

Történelem

Karlovac Zágrábtól 56 km-re délnyugatra a Kupa, a Korana és a Mrenica folyók találkozásánál alakult ki. II. Károly főhercegről, Stájerország, Karintia és Krajna uráról nevezték el. A mai Karlovac (Károlyváros) területe a XIII. században épített Dubovac várának uradalmához tartozott, melyet Nagy Lajos a XIV. században a Czudar nemzetségnek adományozott. A vár ajában kis település alakult ki az évek folyamán, mely mezővárosi rangot kapott. A török betörések ellen úgy védekeztek, hogy egy újabb várat építettek a dubovaci vár közelében 1579-ben, melyet II. Károlyról neveztek el. Az építési munkálatokat Martin Gambon vezette.

A hatszögű, csillag alakú, bástyákkal erősített vár ma is meghatározó része a városközpontnak, annak ellenére, hogy a vár sáncait nagyrészt lerombolták. Itt alakították ki a városmagot főbb katonai és egyházi épületekkel. A város főterén 1580-ban épült a Szentháromság templom. A várost története során többször is tűzvész súlytotta, a legnagyobb 1594-ben volt, az egész város odalett. A törökök a várat hétszer is megtámadták, elfoglalni sohasem tudták. 1663-ban Zrínyi Péter serege az Új-Zrínyivár ellen vonuló pasát visszaverte a város határában. Az utolsó török támadás 1672-ben volt. A XVIII. század első éveiben a város elkezdett terjeszkedni. Korszerűsítették a várfalakat és a bástyákat, a lakóházakat a tűznek jobban ellenálló anyagból építették fel. Az évek során a katonai jelleget egyre inkább a kereskedelem váltotta fel, bár a szigorú katonai szabályok gátoltál a fejlődést. A város lakói Mária Teréziához fordultak, hogy szabad városi jogokat vívjanak ki, valamint a katonai közigazgatás megszüntetését is kérték. Közben 1773-ban nagy pestisjárvány pusztított, a lakosság fele odaveszett. Végül az uralkodó 1776-ban Karlovacot visszacsatolta Horvátországhoz, 1781-ben szabad királyi város lett. A XX. század elejére a Horvát Királyság harmadik legfontosabb városa lett, ipari központtá vált. A szerb-horvát háborúban a város közelében, alig 5 kilométerre húzódott a frontvonal.

Karlovac látnivalói

Dubovaci vár

Nyitva: áprilistól októberig: keddtől szombatig: 10:00-19:00, vasárnap-hétfő: 14:00-19:00 (nemzeti ünnepeken zárva tart)

Ferences kolostor

Fő egyházi nevezetességei a Szentháromság Székesegyház, a Szűz Mária templom és a Szent Miklós ortodox templom. A Szentháromság templom a vér építésével egyidőben épült 1580-ban, korai barokk stílusban. A templomhoz egy ferences kolostor tartozik, 1658-ban kezdték el építeni, legrégebbi része 1669-ben készült el, majd a nyugati szárnyával együtt végül 1676-ban lett kész. A lorettói kápolnát 1660 körül a vár parancsnoka, Herbard Auersperg építtette. A Szentháromság templomot 1672 és 1674 között átépítették, 1692-ben tűzvész pusztított, az épületegyüttes nagy része leégett, alapjaitól kellett újraépíteni, mely egészen a XVIII. századig tartott. A legrégebbi és legértékesebb része a fekete márvány főoltár 1698-ban, a főoltár képe 1796-ban készült. Jobb oldalán Keresztelő Szent János, baloldalon Szent Ilona fehér márvány szobra áll. Két kápolnája is van, egyik a Lorettói, mely egyedülálló oltárral rendelkezik, rajta a Fekete Madonna szobor, melyet gazdagon faragott barokk keret vesz körül. A másik, a Szent Antal kápolna, melyet 1906-ban Alojzije Zoratti maribori mester festett ki: a Lourdes-i kápolna a Lourdes-i barlang a Szűzanyával látható rajta. A templomhoz csatlakozó ferences kolostorban 1987-ban egyházművészeti múzeum nyílt, számos régi könyvritkasággal.