Dubrovnik
Dubrovnik, a kõváros
Dubrovnik történelme
A festõi szépségû Dubrovnik Dél-Dalmácia, illetve Dalmácia Dubrovnik régiójának legnagyobb városa és egyben közigazgatási-, kulturális- és politikai központja.
Dubrovnik alapítói nem a tipikus dalmát városalapítók: az illírek vagy görögök, hanem az avarok elõl menekülõ a közeli Epidaurum (Cavtat) sziget lakói voltak.
Dubrovnik a Rausius sziklazátonyon kezdett el kialakulni, majd a sziget a X.-XI. században vált a szárazföld részévé, amikor a dubrovnikiak betemették a sziget és a szárazföld közötti tengeri csatornát. A város a XIII. századtól jómódú és befolyásos kereskedelmi kikötõvé nõtte ki magát. Ekkoriban Dubrovinkot még Raguzai Köztársaságnak hívták. Az 1667-es földrengés szinte teljesen megsemmisítette a város nagy részét, de késõbb Dubrovnikot teljesen újjáépítették, és szebb lett, mint valaha.
1808-ban francia csapatok vonulnak Dubrovnikba (Raguzába), és ezzel véget ért a város évszázadokig tartó függetlensége. Ezzel a Raguzai Köztársaság is megszûnt. 1815 és 1918 között Ausztria fennhatósága alá tartozik, majd az elsõ világháború végén Jugoszláviához csatolják.
Az 1991-ben kinyilvánított Horvát függetlenség következtében megindult Jugoszláv háború Dobrovnikot sem hagyta érintetlenül. 1991 és 1992 között Dubrovnik kegyetlen vérengzések színtere. Például 1991. mikulásának napján, több mint 2000 gránát hullt a városra. Dubrovnikot ekkor már az UNESCO mûemlékké, az ENSZ pedig a Világörökség részévé nyilvánította, és félõ volt, hogy ez a gyönyörû mûemlék-együttes teljesen el fog pusztulni. A nemzetközi nyomás hatására 1992. szeptemberében kivonult a városból a jugoszláv hadsereg. A károkat azóta helyreállították.

Dubrovnik régi kikötõje

Dubrovnik fõutcája a Placa
Dubrovnik óvárosa, látnivalók
Dubrovnik óvárosát egy monumentális 1. városfal (Gradske zidine) veszi körül. Az óvárost tovább osztja még a majdnem 300 méter hosszú 2. Fõ utca a Placa, amely a dubrovnikiak kedvenc sétálóutcája. Eredetileg e Fõ utca mentén volt elválasztva Dubrovnik (Raguza) a szárazföldtõl, amit késõbb feltöltöttek, és ma ez az óvárosi élet központja.
Itt található többek között a 3. Szent Megváltó templom (Sv. Spas) ahol a hajdani utazók mondtak köszönetet szerencsés megérkezésükért, a kupola formájú 4. Nagy Onofrio kút (Velika Onofrijeva fontana), amely 16 faragott vízköpõjébõl ontja a vizet magából, a 5. Ferences kolostor (Franjevaèki samostan), ahol Európa legrégebbi eredeti állapotában megmaradt gyógyszertárát találjuk.
A Placa régi kikötõ felöli végén találjuk továbbá a XV. században emelt 6. Roland-oszlopot (Orlando-oszlop), amelyen 1419 és 1808 között a Raguzai Köztársaság zászlaja lobogott, a 7. Sponza palotát, amely ma a Dubrovniki Állami Levéltárnak ad otthont, és a XVIII. században emelt 8. Szent Balázs templomot (Sveti Vlaho), amit a város védõszentjének szenteltek.
Magyar vonatkozású érdekességek Dubrovnikban
A térképen a 6. ponttal jelölt helyen található a Roland vagy Orlandó-oszlop. Ezt az oszlopot Luxemburgi Zsigmond ajándékozta Dubrovniknak. Abban az idõben az Orlandó-oszlop jelentése az volt, hogy amely város ilyen oszloppal bír, az szabad királyi város.

A Szent Jobb
Dubrovnik õrzi a mai napig több nagy magyar királyunk testrészeit. István király jobbját - a Szent Jobbot - Mária Terézia idejében adta ki Dubrovnik Magyarországnak. Szegény szétdarabolt Szent Istvánunk állkapcsa és koponyadarabja és Szent László jobbja még mindig Dubrovniki fennhatóság alatt van. Szent László jobbját például a Ferences kolostorban lehet megtekinteni (de lefényképezni nem).
TIPP! Séta a városfalon
Itt jártunkkor mindenféleképpen érdemes végigsétálnunk a városfalon, ahonnan gyönyörû kilátás nyílik az óvárosra. Az élményt tovább fokozhatjuk azzal, ha délután napnyugtakor tesszük ezt, hiszen ekkor az egész óváros cserépteteje égõvörös színben pompázik.
TIPP! Lokrum sziget
Ha Dubrovnikban járunk és idõnk is engedi, akkor érdemes áthajózni a szemközti Lokrum szigetre. A zöldellõ szigetecske nagy része természetvédelmi terület. A buja természet és a gyönyörû sziklák egyvelegében sok nyugodt kis partot találhatunk, ahol kedvünkre pihenhetünk.

Lokrum sziget
Javasolt útvonal:
BUDAPEST (M7 / 7) - Nagykanizsa (7) - Letenye (A4) - Zábráb (A1) - Karlovac (A1) - Split (8) - Makarska (8) - DUBROVNIK
Keresés
Buszos utak
Plitvicei tavak 2 napos |
19.900 / fő |
| 2012.04.07 - 2012.04.08 | |
Plitvicei tavak 2 napos |
19.900 / fő |
| 2012.05.26 - 2012.05.27 | |




Hozzászólások (0)