Cres sziget

Beli Osor Cres Merag Lubenice Porozina Valun Martinscica Orlec Vrana Punta Kriza

Cres sziget a Kvarner-öböl északi felén az Isztriai-félsziget és a Krk sziget között hosszan elnyúlva fekszik. Maga a Cres sziget az Adria legnagyobb szigete. A Cres-Losinj és a hozzájuk tartozó mintegy harminc kis sziget az Adria legnagyobb szigetcsoportja. Cres hosszan elnyúló hegyvidéki sziget. Hossza 66 kilométer, szélessége 2 és 12 kilométer között változik, partvonalának hossza 248 kilométer, legmagasabb pontja a 648 méter magas Gorica.

Ahogy említettük Cres hegyvidéki sziget. Az egész szigetre a dús növényzet, meredek sziklafalak, festői öblök és alacsonyan fekvő síkságok jellemzők. Éghajlata északon szubmediterrán, míg a középső- déli része a mediterrán éghajlat a jellemző: hosszú forró nyár, csapadékos ősz és enyhe tél. Ennek megfelelően Cres északi felén nagy (tölgy, gesztenye, szil) erdők, míg mediterrán részeken apró bokrok, fűszernövények illetve olívaerdők találhatók.

Érkezik a komp Krk sziget felől Meragba

Cres állatvilága is legalább annyira sokszínű, mint a növényzete. Megtalálható a szigeten a juh, kecske, szarvas, számos madárfajta közöttük az Európában már alig fellelhető, fokozottan védett fakó keselyű. A cresi fakó keselyűk a sziget északi végén költenek. A fakó keselyűk itt születnek meg a Cres szigeten, nőnek fel, majd európai vándorútjukba kezdenek. Először Görögország felé veszik az irányt, majd Szicílián keresztül egészen Spanyolországig repülnek. Visszafelé ismételten Olaszországba repülnek és még mielőtt visszatérnének a szülőföldjükre, a Cres szigetre teszek egy kitérőt Ausztriában.
 

Cres sziget történelme

I.e. IV. századig nyúlik vissza Cres írásos történelme amikor illír törzsek érkeztek Cres partjaira és erődöket kezdtek el építeni szerte a sziget dombtetőire. I.e II. században rómaiak érkeznek Cres-re. Tőlük származik a sziget mostani neve, ugyanis Res Publica Crepsa-nak nevezik el a szigetet. A 476-os Római Birodalom bukása után több száz éves bizánci uralom következett.

A VII. században a horvát királyok kivetik a hálójukat Cres-re, nagy mezőgazdasági megművelhető földeket hoznak létre a falvak határában. A X.-XI. században folyamatosan körbejárt Cres a magyarok, velenceiek és a bizánciak között, végül 1409-ben közel négyszáz évre a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralom 1797-ben a Köztársaság bukásával végett ért. A velencei uralom után Napóleon foglalta el Cres-t, majd osztrák uralom következett. Ebben az időben virágzásnak indult Cres, olajfákat, zsályát és egyéb fűszernövényeket ültettek, ami beindította a sziget gazdaságát.

A jól ismert horvát történelem Cres-t sem kerülte el. Az I. Világháború után olasz, majd a II. Világháború során német kézre került. A II. Világháború végén Jugoszláviához csatolták, majd 1991-ben lett az új Horvátország része.
 

Cres napjainkban

Cres nagy visszaesésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A szigetről elköltöztek a fiatalok a szárazföldre illetve teljesen elhagyták az országot. Ennek köszönhetően a mezőgazdaság is visszaesett, sok helyen cserjés van az egykori szántóföldeken. Idős korukra néhány őslakos visszaköltözött és a turizmussal kezdett el foglalkozni. Cres sziget teljes lakossága 3000 főre esett vissza. A lakosok megélhetési forrása a turizmus, mezőgazdaság, halászat, olívatermelés és a méhészet. Világhírű zsályamézt termesztenek Cres-en.

Naplemente Cres városban. Nincs akkora nyüzsgés. :)

A nagy kiterjedésű, hegyvidéki sziget és a gyér lakosság megkímélte a sziget állat- és növényvilágát. Nagyon szép dús erdőket találunk Cres északi felén. Pontosan a sziget közepén található Európa egyik legtisztább és legmélyebb tava a Vrana tó (76 méter mély). Ez a tó szolgál ivóvízül a Cres- a Losinj- és a környező harminc miniszigeten. A Vrana tó szigorúan védett, kerítéssel körbe van véve.
 

Kirándulás, nyaralás a Cres szigeten

Cres sziget is első számú nyaralási uticél, mivel közel található Magyarországhoz, könnyű a megközelítése sok régi várossal, csodálatos tengerparttal és kirándulási lehetõséggel várja az ide látogatókat. Most három úti tippet mutatunk be:

Cres város

Ha a Cres szigeten járunk, akkor érdemes ellátogatni a sziget fõvárosába Cres városba. A csodálatos Cres város szép színes házakkal és várfalakkal tarkítva egy kis öbölben fekszik. Festõi látvány tárul elénk, ha Cres városát Osor felé hagyjuk el és a domboldalról visszanézünk a Cres-öbölre.

Lubenice

Lubenice egy sziklákra épült kis középkori falucska. Megtekintését feltétlenül ajánljuk! Lubenice egy gyönyörû stranddal is rendelkezik. A strandhoz a falucska elõtt levõ kis ösvényen lehet lejutni. Csak jó erõnlétben levõknek javasoljuk, mert a visszafelé (felfelé) vezetõ út elég fárasztó.

Beli

Beli Cres egyik legrégebben lakott települése. A kis dombra épült csodálatos középkori városka magyar szempontból különösen érdekes, mert a tatárjárás idején itt szállt meg IV. Béla királyunk, akit annyira megszerettek a helybéliek, hogy róla nevezték el a falucskát.  

Cres sziget megközelítése

Cres szigetet komppal lehet megközelíteni. Két kompjárat is közlekedik a szigetre: az egyik Krk-rõl induló Valbiska-Merag járat, míg a másik komp az Isztriáról induló Brestova-Porozina járat.
 

Cres sziget autóútjai

Cres úthálózata és közlekedése eléggé kaotikusnak mondható. Sok helyen nincs felújítva, és nincs rendesen befejezve a gyakran másfél autó szélességûre szûkülõ fõút. Vigyázzunk, mert ezeken az utakon is gyakran a megengedett sebességnél gyorsabban száguldoznak nagyon sokan, de fõleg nem a helyiek. Sok nagyteljesítményû, az átlagosnál szélesebb kocsit láttunk, a rendkívül kanyargós és keskeny úton, így közlekedni!

A felújított Cresi fõút (ebbõl kevés van)


És ilyen utak is vannak rendesen

Ajánlatunk Cres sziget környékén:
Opatija Losinj sziget és a Krk sziget